Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Egy pár üzemi intéző bizottság: például a Ganz-hajógyári nagyon öntevékenyen dolgozik, reagál a munkásokat foglalkoztató különböző politikai kérdésekre, ellenséges híresztelésekre, javaslatot tesz gazdasági kérdések megoldására és a munkástanáccsal is jó kapcsolatot épített ki. Ez azonban még nem általános. 0 Nem tudunk megfelelő eredményt elérni még a textiles üzemeinknél: például Gyapjúmosó, Ricó Kötszermüvek stb. Közlekedési vállalatoknál, például l-es Autó, IV-es Autó, XIes TEFU. Nem lehet beszélni pártszervező munkáról a kerület iskoláiban és a két színházban 281 sem. A pártszervező munka akadályai: Véleményünk szerint legáltalánosabb oknak lehet nevezni a régi párttagság részéről a Magyar Dolgozók Pártjában, [annak] politikájában és vezetőiben történt csalódást. Ezt leküzdeni fokozottabb felvilágosító munkával lehetséges. A tapasztalatunk szerint ezen a téren az, hogy még az intéző bizottsági tagok egy része sem folytat felvilágosító munkát, és ez sokkal inkább vonatkozik a párttagságra. Általában el lehet mondani, hogy az üzemi intéző bizottságaink politikai kérdésekben nem tudnak elég hatásosan állást foglalni, és a régi párttagságnak segítséget adni a meg nem értett kérdések tisztázásához. A most folyó taggyűlések, majd ezt követően a rendszeresítendő politikai pártnapok ehhez komoly segítséget fognak nyújtani. Elítéli a párttagság a rádió úgynevezett semleges magatartását is, és nem tudják megérteni az elvtársak, hogy a felsőbb párt- és kormányszervek miért nem tudják ezt a helyzetet megváltoztatni. Hasonló követelést támaszt a párttagság és mi magunk is a Népszabadság szerkesztősége felé. Egy másik akadályát látjuk a pártszervező munkának abban, hogy az ellenforradalmi események alatt és azóta is, a kommunisták állandó zaklatásnak vannak kitéve. Most például a racionalizálás, ezenkívül különböző fenyegetések stb. A párttagság a régi vezetőség egyik súlyos hibájának tartja, hogy nem tudta megvédeni a kommunistákat, és az ellenforradalmárok nyugodtan leszámolhattak volna velük, ha erre idejük lett volna. Akadályozza a pártszervező munkát az ellenséges agitáció, amely a külföldi rádióadásoktól kezdve az ellenforradalom hazánkban lévő erőit is felhasználva nagyon széles területen, sokrétűen uszít a párt és a kormány ellen, a párthatározat, kormánynyilatkozat ellen és mindent megtesznek, hogy a dolgozók fejében meglévő zavart fenntartsák, illetve fokozzák. 282 Sok zavart okoz a baráti Jugoszlávia Novisad nevű rádióadója is. Akadálya a pártszervező munkának és a régi párttagok pártba való belépésének az is, hogy a munkástanácsok, bár nyíltan nem akadályozzák a párt szervezését, de a gyakorlatban mindent megtesznek, hogy ez nehezen, vagy egyáltalán ne folyjék. A munkástanácsok részéről nem kevés helyen még mindig tapasztalható, hogy régi rendes kommunistákat nem tartanak alkalmasnak gazdasági-, műszaki vezetőnek és még kisebb beosztásokban - például 280 1957. január 8-án még sem a szakszervezetekkel, sem a munkástanácsokkal nem volt kapcsolata a XIII. Kerületi IIB-nek. Ld.: BFL XXXV. 18a. 2. őe. 4. p. A pártszervezetek és a munkástanácsok kapcsolatáról egy későbbi, február 21-én tartott kerületi IIB-ülés jegyzőkönyve ad részletes tájékoztatást. Uo. 39^15. p. 281 A XIII. kerületi üzemekben tapasztalt „ellenforradalmi" megnyilvánulásokról ld.: Uo. 3-4. p. 282 A XIII. Kerületi IIB 1957. február 7-ei jegyzőkönyve részletesen foglalkozik ezzel a problémával. Az ülésen Hamza Béla kerületi rendőrkapitány számolt be a rendőrkapitányság munkájáról és a párt ellen uszítókkal szembeni eljárásról: „Behozzuk [őket], megverjük, jegyzőkönyvet veszünk, és reggel elengedjük." [...] A március 15-éveI kapcsolatban azt javaslom, hogy egy kicsit nyúljunk az erőszakhoz. Az értelmi szerzőket össze kell szedni, és március 16-án kiengedni." Uo. 25-29. p.
