Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

4. Több helyen az igazgatók, főosztály- vagy osztályvezetők távolmaradása vagy tartózkodása hat az ott dolgozó beosztottak belépésére, illetve távolmaradására is. Ez részben álláskérdés, másrészt az elmúlt évek során a kommunista szakmai vezetőket politikai kérdésekben is tekintélynek látták, különösen, ha az illető régi párttag volt. 5. Nehezíti a munkát egy sor szervezeti kérdés tisztázatlan volta is. Például valakit nem vesznek fel munkahelyén, s a lakóterületén a körzet felveszi. Többen már hetekkel ezelőtt beléptek a lakóterületükön a pártba, s a munkahelyükön eddig nem szóltak erről, csak az első taggyűlés előtt, a munkahelyi alapszerv pedig ragaszkodik hozzá, hogy csak a taggyűlés jóváhagyása alapján ismerjék el párttagnak - s érvényes tagkönyvével nem engedik be a taggyűlésre a vállalatnál. Sok „csellengő" párttag van ily módon, aki nem tartozik egy alapszervezethez sem, bár a kerületi IB hozott néhány határozatot e kérdésekben, de a budapesti vonatkozásban is szükséges lenne néhány ilyen kérdést megoldani. 6. Az alapszervezetek többségénél (a régi pártapparátus szétzavarása folytán) nincs személyi kapcsolatunk, ismeretségünk. A gyakorlatban az történik, hogy aki felkeresi a kerületi bizottságot, az kap megbízást a párt szervezésére. így azután megtörténik, hogy ezek a legkevésbé megfelelőek, mert nem szeretik őket a dolgozók, s többet ártanak munkájukkal, mint használnak. Tapasztalatunk szerint a régi párttagok egy része, akik az elmúlt évek során meglehetősen háttérbe voltak szorítva, főleg kisebb alapszerveknél, elsősorban ők ugrottak talpra, s kezdték szervezni a pártot. A szektás veszély, az események leszűkített egyoldalú értékelése ezeken a területeken a leggyakoribb. Az ellenforradalom tevékenységében a régi pártvezetés működésének helyességét látják igazolva, s ehhez mérik azt, kiket vegyenek fel a pártba. 7. Az új módon dolgozás eddig még csak szűk területre szorítkozik [sic!], bár ezek is jelentősek (például egyéni meggyőzés, személyes beszélgetések). De szükséges volna a sajtón keresztül is az új módon való dolgozás elvi és gyakorlati problémáit tisztázni. Például a párt vezető szerepe hogyan jut kifejezésre az alapszervezetben, illetve a vállalatnál? Alapszerv és munkástanács kapcsolata? Mit értünk azalatt, konkréten esetleg példákon keresztül is megmutatva, hogy a pártszervezetnek más a feladata, mint az MDP idején volt. Fenti problémákról esetleg vita formájában is a sajtón keresztül lehetne foglalkozni. Előttünk álló fontos feladatnak látjuk a következőket: 1. Továbbfolytatni a szervezőmunkát, részben a belső apparátus kiegészítésével, másrészt társadalmi munkatárs-hálózat kiszélesítésével. Kijutni azokhoz a szervekhez, ahol még nincsen alapszervezet. 2. Rendszeres csoportos megbeszéléseken keresztül segíteni az új IB-tagoknak, hogy megtalálják, elsajátítsák a közös viták alapján kialakított munkamódszereket, másrészt a megbeszéléseken tisztázni az aktuális elvi kérdéseket (amennyiből erőnk futja). 3. A kerületi IB tagjai részvételével személyes beszélgetést, esetleg csoportos vitát tartani olyan elvtársakkal, akik még tartózkodnak a belépéstől, de véleményünk szerint a pártba valók. Természetesen nem presszió jellegűen, hanem olyan céllal, hogy segítsük tisztázni problémáikat. Budapest, 1957. január 22.