Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

léten fekszik, lakosságának száma 1956-os adatok szerint kereken 56 000. A település jellegét jól mutatja, hogy a népsűrűség hektáronként mintegy 17 fő (Pesterzsébeté 57,8, Újpesté 41). A népesség 4%-a mezőgazdasági foglalkozású (Budapest átlaga 0,9%). A kerület javarészt szabadon álló kertes beépítés, a cinkotai rész fésűs, falusias, nagy udvaros beépítésű. Sashalom és Rákosszentmihály egyetlen épülete sincs vízvezetékkel ellátva, Cinkota házainak 2,7%-a, Mátyásföld házainak 66,1 %-a bír vízvezetékkel. Az utaknak kereken 85 %-a burkolatlan. XVII. kerület elcsatolása mellett szól az, hogy a kerület meglehetősen ritkán lakott. 5500 hektáron mintegy 42 000 lakos él. A népsűrűség Rákosligeten hektáronként mintegy 38,2, Rákoshegyen 26,1, Rákoscsabán 6,6. Rákoskeresztúron 3 fő. A népesség nagyrésze iparban dolgozik, a mezőgazdasági népesség aránya 6%. Rákosliget és Rákoshegy kertes beépítésű, Rákoscsabán és Rákoskeresztúron részben falusias beépítés is van. A közművesítés elmaradott, a vízzel ellátott házak aránya Rákoscsabán 7,4%, Rákoskeresztúron 8%, Rákoshegyen 41,7%, Rákosligeten 93,4%. A kerület úthálózatának több mint 90%-a burkolatlan földút. Rákoscsabán és Rákoskei esztúron csak egy út van szilárd burkolattal ellátva. A keiület négy különálló részből alakult ki, amelyek azonban 1950 óta jelentősen egybeforrtak egymással, egységes központjuk a Rákoskeresztúri úton kialakulóban van és önálló várossá alakulását a lakosság száma is indokolja. Soroksár

1

^ az egyesítés ellenére lényegében véve még ma is önálló település, erősen elválik Budapest egyéb részétől. Területe 3800 hektár, 23 000 lakosa van, népsűrűsége 4,8 fő. A nagy határú településnek mindössze 6%-a épült be és a beépítésre szánt terület is csak 9,8%-a az összes területnek. Soroksár lakosságának 20%-a őstermelő és a jelenlegi Nagybudapest szántóterületeinek 12%-a Soroksárra esik. A városiasodás tehát még alacsony fokot ért el, a lakóházak 99,6%-ban nincs vízvezeték, az épületek 27%-a vályogból épült. A beépítés falusias, zömmel az utakra merőleges fésűs beépítést találunk, nagy gazdasági udvarokkal. Útjainak 75 %-a burkolatlan. Nagytétény-Budatétény? Lakossága meghaladja a 16 000 főt, területe 2300 hektár, népsűrűsége a 10 fő alatt van, vízzel ellátott lakóházainak aránya Nagytétényben 3%, Budatétényben 31%. Útjainak mintegy 80 %-a burkolatlan. Több nagyüzeme van. Pesthtdegkút.

6 (1320 hektár, 12 000 lakos, 8,7 főnyi népsűrűség.) Teljesen falusias jellegű település. Békásmegyernek

1 Csillagheggyel össze nem épült falusias jellegű része 550 hektár, 3500 lakossal. Népsűrűsége 6,4 fő. Ez a kerület élénken elválik Budapesttől, házainak 97%-ban nincs vízvezeték, területének 14%-a beépített. A Római-parti üdülőtelepnek csak aránylag kis része esik a leváló Békásmegyer vonalába, ez a rész azonban nem választható el az üdülőtelep egészétől. A terület árvízvédelme is indokolttá teszi az üdülőrésznek Budapestnél való megtartását. E területek elszakadása esetén Budapest jelenlegi területe 52 000 hektárról 35 000 hektárra csökkenne (csökkenés mértéke több mint 20%), a lakosság száma pedig 1954. évi adatok szerint 1 800 ooo-ről 1 650 ooo-re csökkenne (nem egészen 10%).