Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

rosrendezési és Építészeti Osztálya írásban előterjesztette a városrendezési terv, a főváros építészeti koncepciójának legjelentősebb szempontjait, Az ankét nyomtatott anyaga azonban még az 1953. júniusi határozatok előtt elkészült (az ankétot eredetileg korábbra tervezték), ezért a vitaanyaghoz kiegészítést mellékeltek, amely a kormányprogram alapján bizonyos korrekciókat tartalmazott. A kiegészítés leszögezte, hogy a kormányprogram több vonatkozásban felkészületlenül érte a tervezést, elsősorban a lakásépítés terén. „Vázlatokat készítettünk a város reprezentatív főközpontjának kialakítására, megvizsgáltuk a Belváros, a Víziváros stb. rendezési lehetőségeit, de nem készítettük elő kellőképpen az új lakónegyedek építészeti kialakításának tervét és végrehajtásának módozatait." Preisich Gábor idézett visszaemlékezése is megállapítja: „A városrendezési tervezésben ismét a realitás kerekedett felül." Az ankét alapján a BVT V. B. 1954. február 18-án foglalkozott a városrendezési terv további munkálataival. A vb-ülésen hozott határozat kimondta: „A tervezés most elérkezett oda, hogy a BUVÁTI saját személyzetével a tervet lényegesen továbbfejleszteni nem képes. Elérkezett az ideje, hogy a BUVÁTI-n kívül foglalkoztatott legjobb tervezőink és városrendezőink aktív részvételét biztosítsuk a budapesti városterv végső kialakításában, amelynél döntő szempont az új kormányprogram." A határozat kimondta még, hogy a beérkezett javaslatok és az ankéton elhangzott felszólalások alapján a BVT a tervet 1954 végéig készítse el. A munka irányítását - a határozat - továbbra is Preisich Gáborra bízta. Az átdolgozott terv 1954. október 14-én került a BVT V. B. elé, amelynek ülésén résztvettek a terv kidolgozói, a konzultatív testület tagjai és az ÉM képviselői A beterjesztett határozati javaslat - és mellékletei - lényegében azonosak voltak az itt közölt határozattal. Az ülésen vita bontakozott ki a lakásépítés mennyiségéről, végül is a vb ezt a kérdést nyitva hagyta. Egyetértettek abban, hogy az általános terv időhatárát nem kell pontosan meghatározni, a tervben foglaltak megvalósítását ütemtervek alapján kell megvalósítani. Az így kidolgozott tervet 1955. januárjában megtárgyalta a BFT V. B. Városrendezési Állandó Bizottsága, majd február 1., illetve 4-én széleskörű értekezletet tartottak, amelyen résztvettek az érdekelt szervek vezetői, a kerületi tanácsok és a várostervezéssel kapcsolatban álló tudományos és társadalmi szervek képviselői is. Budapest általános városrendezési tervét 1955. február 1 i-én az MDP BPB V. B. és a BFT V.B. együttes ülésén vitatták meg. Az előterjesztés előadója Preisich Gábor volt, aki a vita bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ülésen csak egy általános terv szerepel, amely azt kívánja bemutatni: „...nagyjából ilyen elgondolással, ilyen gondolatkörben óhajtjuk városunk legjelentősebb pontjait kialakítani." A vitában felszólalt Harrer Ferenc, Janza Károly, Hazai Jenő, Perényi Imre, Horváth János, Benkhard Ágoston, Papp István, Ruisz Rezső. Az elfogadott határozat néhány nem lényeges pontban eltért az előterjesztéstől. Miután az ülésen vita támadt a Nemzeti Színház helyének kijelölése körül - az előterjesztés a Sztálin (ma: Népköztársaság) út mentén határozta meg ezért a határozat újabb tervezetet kért erről; új a 16. pontban a budafoki borpincék sorsáról, valamint az Óbudai Hajógyárról szóló rész, s a vita alapján került a határozatba a 18. pont a városkörnyék rendezési tervének elkészítéséről. A megvitatott és elfogadott tervet a BFT V. B. 1955 szeptemberében megküldte az MDP KV PB számára, 1955 november 21-én a miniszterekhez azzal, hogy a Minisztertanács 1955. december 6-án tárgyalni kívánja. A miniszterekhez küldött tervezethez mellékelt levelében Pongrácz Kálmán vb-elnök külön felhívta a figyelmet arra, hogy „a terv a főváros fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű. .. .Csak ily terv lehet alapja a népgazdasági tervben előirányzott beruházások, így különösen az iparüzemek, lakásépítkezések, közintézmények helyes telepítésének, a közlekedési és közműhálózat, a parkok megfelelő fejlesztésének." A városrendezési terv minisztertanácsi tárgyalására nem került sor.