Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

hanem továbbtervezésre utasította a főváros vezetését. Ehhez a munkához konzultatív testület alakítását rendelte el, amelynek tagjai Harrer Ferenc, Cséky Sándor, Granasztói Pál, Janáky István és Perényi Imre lettek. A BVT V. B. 1951. november 28-án a BUVÁTI-t bízta meg a városrendezési terv elkészítésével, a tervezés irányítását Preisich Gábor látta le. Egyben kimondta, hogy a „terv hivatalos kitárgyalásán felül biztosítani kell annak társadalmi és szakmai bírálatát". A BVT 1952. május 16-i ülésének határozata alapján „Városrendezési Különbizottság" alakult, amelynek legfontosabb feladata volt közreműködni a városrendezési terv elkészítésében. Ez a bizottság bevonta szakértőként a munkába Borsos József, Granasztói Pál, Perényi Imre, Pogány Frigyes és Sós Aladár építészeket. A különbizottság egészében, majd részleteiben is megvitatta a városrendezési tervet. 1952. június 5-én az MTA Településtudományi Főbizottsága vitatta meg a BVT V. B. kérésére Budapest általános városrendezési tervét, és egyetértése mellett több bíráló megjegyzést is tett. Felvetette a város-környék rendezési terve elkészítésének szükségességét, a közintézmény hálózat kialakításának pontosabb tervezését, Budapest közigazgatási határainak esetleges revízióját és megállapította: „A 10-15 é

yes távlatban a Főbizottság a tervet még nem tartja eléggé nagyvonalúnak". 1952. június 26. és július 9-én a Magyar Építőművészek Szövetsége kétnapos ülésen tárgyalta Budapest általános városrendezési tervét. A vitáról készült összefoglaló szerint a bírálók azt állapították meg, hogy „az építészeti koncepció megalkotásában eddieknél merészebben kell a kérdéshez hozzányúlni... erőteljesebben kell érvényesítenünk azt az eszmei tartalmat, amely lényegében abban áll, hogy a szocialista Magyarország fővárosát akarjuk kialakítani, a szocialista építés korszakához méltó és egységes kompozícióba foglalt városszerkezettel és építészeti alkotásokkal." A többszörösen megvitatott és átdolgozott terv 1952. augusztus 28-án került az MDP KV PB elé. (A pb-ülésen elhangzottakat részletesen leírja Preisich Gábor hivatkozott visszaemlékezése.) A BVT V. B. 1954. szeptember 30-i ülésére készült előterjesztés a PB állásfoglalását a következőkben foglalta össze: 1. Az általános városrendezési tervnek perspektívában kell rögzíteni a fejlődés irányelveit és ennek keretén belül kell kidolgozni egy cca két 5 éves terv időtartamára a konkrét ütemtervet. Az általános tervnek mintegy 2,3 millió lakos elhelyezésére kell lehetőséget nyújtania. 2. A pb elfogadta az ipari üzemek telepítésére, a zöldterületek növelésére, új parkok létesítésére vonatkozó javaslatot, valamint a forgalmi hálózati tervet, beleértve a földalatti vasutat is. 3. Rögzítette a város fő- és alközpontjai kialakításának fontosságát úgy, hogy „a régi Budapestből és az újonnan hozzácsatolt peremvárosokból egységes, szocialista főváros alakuljon ki". 4. Állást foglalt a pb amellett is, hogy ki kell dolgozni „a város életével közvetlen kapcsolatban álló környék általános fejlesztésének tervét". A pb a két ötéves terv időszaka alatt a beruházások összegét - az ipari beruházások kivételével - mintegy 23 milliárd forint összegben határozta meg. 5. A pb felhívta a figyelmet arra, hogy az ütemterv időszakában nagyobb arányú bontásokat nem szabad eszközölni, nem szabta meg pontosan az építendő lakások számát, de a benyújtott tervben szereplő 57 000 lakásszámot kevésnek találta. 6. Nem látta kellően tisztázottnak a városrendezési terv eszmei tartalmát és további nyílt viták tartását írta elő. Az MDP KV PB határozata alapján átdolgozott terveket - a PB állásfoglalásának megfelelően - 1953. november 20-21-én kétnapos ankéton vitatták meg. Az ankét előkészítése során a BVT V. B. a következő építészeket szólította fel, hogy a „város építészeti koncepciója kérdésében javaslataikat dolgozzák ki": - dr. Borbiró Virgil (munkatársak: Borbiró Tamás, Borbiró Miklós), ifj. Farkasdi Zoltán, Károlyi Antal, dr. Kiss Tibor (munkatársak: Holló Éva, Pogány István, Vincze Kálmán, Wettstein János), Nyiri István, Hegedűs Béla, Perényi Imre (munkatársak: Ditrói Ákos, Faragó Kálmán, Heckenast Péter), dr. Rados Jenő, Rimanóczy Gyula, Schrőmer Ervin, Weichinger Károly (munkatársak: Jurcsik Károly, Komody Zoltán, Krizka György), Weiner Tibor, Zsitva Tibor - írásban is megtette észrevételeit. Az ankétra - amelyre 150 építőművész és 30 képzőművész volt hivatalos - a BFT V. B. Vá-