Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

XXXI. Gyűjtemények. Szimély Károly iratai, 19. t. Géppel írt sokszorosítás. A kormányzat 1955 végén hozta létre a Területszervezési Kormánybizottságot, amely azt a feladatot kapta, hogy készítsen tervezetet az igazgatási-területi reformra úgy, hogy azt az országgyűlés elé lehessen terjeszteni. A bizottság az előkészítést bizalmasan folytatta, arról a nyilvánosság csak az MDP által szervezett 1956. május 18-i budapesti pártaktíván Rákosi Mátyás beszámolójából szerzett tudomást. A fővárosban a munka 1956. február 14-én Bartos István vb-elnökhelyettesnél tartott értekezleten kezdődött meg. Az értekezlet után indult meg Budapest területének csökkentésére és ezzel kapcsolatban új kerületi beosztásra vonatkozó javaslat készítése. Az elkészült javaslatot először az MDP KV PB elé kellett terjeszteni, mely azt április folyamán megtárgyalta és elfogadta. A pb elé került javaslat egyik - nem végső - változata szerint az volt az alapelv, hogy „le kell választani Budapest területéből azokat a településeket, amelyek szervetlenül csatlakoznak a főváros amúgy is túl nagy igazgatási területéhez". A javaslat a főváros területét 52 120 kh-ról 33 680 kh-ra, lakosságát 1 751 000 főről 1 594 200 főre kívánta csökkenteni. A megmaradó területen 13 vagy 14 kerület létrehozását javasolta úgy, hogy a belső kerületek népességszáma 200 000, a külsőké 50 000 fő körül legyen. A munka bizalmas jellegére mutat, hogy amikor a BFT V. B. 1956. június 14-i ülésén Bartos István elnökhelyettes tájékoztatta a vb-t a „Budapest új határainak kialakítására vonatkozó tervezet"ről, a tájékoztatás tartamára a vb tanácskozási jogú tagjainak el kellett hagyni a tárgyalótermet és az ülésnek erről a szakaszáról jegyzőkönyvet sem vettek fel. Az MDP Budapesti Bizottsága - miután a területszervezés a budapesti pártszervezés kerületeit is módosította volna - külön bizottságot küldött ki a területszervezéssel kapcsolatban. E bizottság azután együttműködött a BFT által létrehozott munkacsoporttal. (A BFT V. B. által kiküldött munkacsoport tagjai Bartos István vb-elnökhelyettes, Perényi Imre, dr. Kiss György, Heim Ernő, dr. Ruisz Rezső, Szimély Károly voltak.) Több értekezlet és széles körű helyszíni szemle alapján készült el az itt közölt előterjesztés a Területszervezési Kormánybizottság számára. 1956. augusztus 25-i kelettel készült el - lényegében az itt közölt javaslattal megegyezően - az MDP KV PB számára szóló előterjesztés is. A Területszervezési Kormánybizottság 1956. augusztus 29-én tárgyalta a BFT munkacsoportja által készített javaslatot és azzal egyetértett. Gondot a fővárostól elkerülő területek sorsa okozott, miután ezek közigazgatási beosztására a Pest megyei Tanács nem készített javaslatot. A BFT V. B. 1956. augusztus 30-i ülésén tárgyalta a területszervezésre készített javaslatot. Vita csak a IV. kerület és Rákospalota tervezett Összevonása, a kerületek új számozási rendje körül alakult ki, de végül az előterjesztést a vb elfogadta. A Minisztertanács 1956. szeptember 18-i ülésén tárgyalta a főváros területszervezésére vonatkozó javaslatot. A Minisztertanács több pontban változtatott az addigi javaslatokon. Úgy döntött, hogy a fővárostól elkerül és járási jogú várossá alakul a XVI. és XVII. kerület, valamint Soroksár (XX. kerület), Budatétény és Nagytétény (XXII. kerület), önálló községként válik le a fővárosról Békásmegyer (III. kerület), Pesthidegkút (II. kerület), Pestimre Budapesthez tartozik továbbra is és Kispest-Pestlőrinccel együtt az új XI. kerületet alkotja. A BFT V. B. 1956. szeptember 25-i ülésén megtárgyalta az új kerületek vezetőinek névsorát azzal, hogy a tényleges tanácsi vezetőket az új kerületek lakosai fogják egy későbbi időpontban megválasztani. A területszervezési munkáról a nyilvánosság is egyre több tudomást szerzett és a kiszivárgott értesülések fokozódó nyugtalanságot váltottak ki a lakosság, de elsősorban a tanácsi apparátus dolgozói körében. A pesthidegkúti tanácstagok egy csoportja külön beadványban tiltakozott a településnek a fővárostól tervezett elcsatolása ellen, a VII. ker. Tanács V. B. 1956. október 4-i ülésén megbízta Ladányi Ferenc színművészt, országgyűlési képviselőt, hogy az országgyűlésen a kerület lakossága nevében tiltakozzék a VI. és VII. kerület tervezett összevonása ellen.