Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

feladatává tették a lakosság jó közérzetének, aktivitása fokozásának biztosítását. Az eszközrendszerben a törvényesség megtartása, a rendszer demokratizálása kapott központi helyet. Törvényerejű rendeletek és határozatok egész sora látott napvilágot, mindenekelőtt a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezetbe tömörült parasztság anyagi biztonságának, termelési, értékesítési lehetőségeinek kibővítésére. Sokoldalúan gondoskodott a kormány a termelőszövetkezetek megszilárdulásához elengedhetetlen törvényesség betartásáról. A tagság és a kilépők jogainak biztosítását számos új eljárás szabályozta. Ezeket a döntéseket gyors egymás utánban kiegészítette a regionális érdekek és szolgáltatási igények jobb kielégítésére a Város és Községgazdálkodási Minisztérium felállítása (1954. HL sz. tv.), külön Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium létesítése (1954. VII. sz. tv.), majd az 1954. IV. sz tv. alapján új szempontú költségvetés bevezetése. Az állampolgárok személyi szabadságának, jogai gyakorlásának jegyében fogalmazódtak meg többek között az internálás és rögtönbíráskodás megszüntetéséről, a korábbi eljárási szabályok módosításáról szóló rendeletek, új munkajogi döntések, sőt a büntető és polgári perrendtartást új alapokra helyező 1954. V., VI. sz. tv. A hatalom gyakorlása terén végbemenő demokratizálási folyamatot jelezte a Belügyminisztérium helyi tanácsok feletti főfelügyeletének megszüntetése a 37/1953. sz. MT határozattal. A törvényesség védelmét szolgálta továbbá az ügyészi szervezet működésére vonatkozó 13/1953. sz. tv. Az 1953-as és 1954-es esztendőkben hozott összes intézkedés közvetlenül vagy közvetve mind összefüggésben volt a tanácsi munkával. Számos adminisztratív, esetenként rendőri feladattól mentesültek a tanácsok. Az állami- és közélet új alapokra helyezése ugyanakkor szervezőmunka, helyi politikai feladatok garmadát helyezte kilátásba. A párthatározatot, törvényt előkészítő funkcionáriusokat és elméleti szakembereket egyaránt az a remény töltötte el, hogy a tanácsok életében és irányításában végbemenő bármiféle reform magára az államhatalom működésére pozitív hatással lesz, a bürokrácia burjánzása ellen hat. Alig öt éve múlt, hogy a pártokat felszámolták. Ezt követően az önkormányzati keretekben működő helyi kultúrintézményeket, újságokat, folyóiratokat, sportklubokat, helyi érdekű társulásokat, egyleteket és más, Magyarországon hagyományos politikai mozgalmakat és érdekképviseleti testületeket megszüntették. A pártonkívüliek-párt, párttagság-pártvezetés, valamint lakosság-kormányzat között keletkezett légüres tér betöltését vagy legalábbis áthidalását a tanácsok feladatává tették. A júniusi fordulat után a párt- és állami vezetők a tanácsoknak, mint választott testületeknek, helyi „tömegszervezeteknek" tevékenysége elé is nagy várakozással tekintettek. A Hazafias Népfront 1954. évi őszi újjászervezése, mozgalommá fejlesztése egyrészt új közéleti fórumot teremtett, másrészt kétségkívül a lakosság és kormányzat kapcsolatának jobbítását szolgálta, - ilyen módon kiegészíteni, serkenteni volt hivatott a tanácsi munkát. Az MDP III. kongresszusán kiemelt helyet kaptak az államigazgatás és a tanácsok feladatai külön napirend formájában. A kongresszus a tanácsi munka jobbításában látta mind a belpolitikai válság, mind a tervezés és gazdálkodás erőszakolt centralizációjából eredő hibák egyik fő ellenszerét. II