Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

a külső elhanyagolt lakótelepek és az ipari negyedek adják meg a bűzös övezettel, vegyi és vasipari üzemekkel, vágóhidakkal, bélüzemekkel. A sűrűn lakott területen is a múlt maradványaképpen sok az istálló, nagyszámú állattal. Nagyon kevés a kerületben a zöldterület. Néhány gyermekjátszóterünk a felszabadulás után létesült, de már a nyár közepén rendszerint ezek is elég szomorúan, elhanyagoltan néznek ki. Felnőttek pihenésére szolgáló parkunk egyáltalán nincs, az erre kiválóan alkalmas Dunapartot teljes hosszában elfoglalják az üzemek és pályaudvarok és ezért a dolgozók számára hozzáférhetetlen. Sajnálatos, hogy a Petőfi-hid budai hídfője is teljesen rendezetlen és dolgozóink számára az sem nyújt pihenési lehetőséget. Sehol egyetlen fa, egyetlen pad. Déli, vagy délnyugati széljárás a lakóterület felé hozza az ipari negyedek, a Kelenföldi Erőmű gázos-füstös levegőjét. Sok-sok olyan tényező van tehát, amely a kerület közegészségügyi és járványügyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolja és korlátokat szab, sokszor leküzdhetetlen akadályokat állít az osztály munkája elé. Lakótelepeink közül elsősorban a Mária Valéria telepről és a Vágóhíd utcai lakótelepekről kell megemlékeznünk. Ezek a barak épületek még az első világháború ideje alatt épültek és nagyon elhanyagolt állapotban vannak. A közművek, csatornák, WC-k rosszak, elhasználódtak. Ha meg is javítják őket, ismét gyorsan elromlanak és sajnos, az ottlakók sem kímélik őket. A csapokat, a WC-ket stb. ismételten leszerelik. A Mária Valéria lakótelepen

2 felújítást és karbantartást a IX. ker. Ingatlankezelő Vállalat már csak azért sem végez, mert a telep lebontásra van ítélve. Természetes, hogy ilyen körülmények között a telepen elfogadható közegészségügyi helyzetről még csak beszélni sem lehet. Gyökeres megoldást itt csak a barakok lebontása és a tervbe vett építkezések megindítása hozhat. Meg kell emlékeznünk az Illatos út 5. sz. alatti épületcsoportról is, amely ugyan 4 emeletes téglaépületekből áll, de az építkezés módja, a zsúfoltsága és minden egyes lakásnál a konyha hiánya miatt közegészségügyi szempontból súlyos kifogás alá esik, vigasztalan képet nyújt és a fertőző betegségek terjedésére kiváló alkalmat ad, A munkás lakások egészségügyi helyzetéről 1953 áprilisában és novemberében terjesztettünk a VB elé jelentést. A jelentések megtárgyalása kapcsán a VB utasította az Eü. osztály vezetőjét, hogy az Eü. ÁB közreműködésével vizsgálja felül az összes munkásszállásokat és tegyen meg minden intézkedést a feltárt hiányok felszámolására, illetve a a szociális és egészségügyi normák betartására. A VB határozatának megfelelően az Eü. Oszt. dolgozói és az Eü. ÁB az összes munkásszállásokat ellenőrizte, és ahol hibákat talált, a megfelelő intézkedéseket megtette, és ezeknek a végrehajtását is ellenőrizte. A munkásszállások egészségügyi színvonala a vb határozatainak végrehajtása folytán lényeges javulást mutat. Úgy a helyiségek, mint az ágyneműk határozottan tisztábbak. A legnagyobb hiba még mindig a zsúfoltság, ami túlnyomórészt a szállások elhelyezéséből adódik, mert nagyobb részük még mindig nem erre a célra épült üzlethelyiségekben, alagsorban, sőt pincékben van elhelyezve. Járványvédelmi tekintetben a dolgozók trachoma szűrése folyamatban van. A Városi Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya, illetőleg a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás által elrendelt tüdő- és nemibetegszűrő vizsgálatok febr. 15. és márc. 15. közötti időben történnek meg. Ezen időponton túl a munkásszállások fenntartói, illetve gondnokai