Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

A BFT V. B. a jelentést 1955. március 3-i ülésén tárgyalta. A vb-ülésen jelen voltak az FM, a Budapesti Gépállomás és egy budapesti tsz képviselői is. A vb a jelentést - összesen négyen szóltak hozzá - elfogadta és öt pontból álló határozatot hozott, amelyek közül az volt a legjelentősebb, amelyik elrendelte a főváros mezőgazdasági fejlesztési tervének elkészítését 1955. szeptember i-i határidővel. 1. „A melléküzemág fogalma alatt a termelőszövetkezetekben olyan tevékenységet értünk, amely elősegíti a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését. Ezek a termelőszövetkezetek neve alatt és annak területén működnek, munkát a termelőszövetkezeti tagok végzik. Az építményeket, munkagépeket, berendezési- és felszerelési tárgyakat kijavítják, illetve kiegészítik, termeivényeiket feldolgozzák. Kisebb mértékben a környező lakosság részére is végeznek javítási munkákat. 1954. évben több termelőszövetkezetben elterjedt a spekulációs tevékenységet folytató melléküzemág. Jellemző példa, hogy termelőszövetkezeteinkben 20 féle tevékenységet folytató 63 melléküzemág működött. Ezek közül 22 külső értékesítésre is dolgozott és 10 kifejezetten spekulációs jellegű volt (kendőfestés, fonalmentés, varroda, földkitermelés, ostyasütés, útburkoló stb.). Az 1952. évi aszályos esztendő után egyes budapesti termelőszövetkezetek gazdasági helyzete megingott. Gazdasági helyzetük megjavítása érdekében - részben tudomásunkkal - alakultak ki a melléküzemegységek, amelyek a kezdeti időszakban a hozzá fűzött reményeknek megfeleltek. Később deklasszált ellenséges elemek felismerve a lehetőségeket, olyan irányban szerveztek egyes melléküzemágakat, amelyek nemhogy elősegítették volna a termelőszövetkezetek megerősödését, hanem inkább gátolták... Bérmunkásokkal dolgoztattak, akiknek 40%-kai magasabb jövedelmet biztosítottak, mint amit a termelőszövetkezeti tagság kapott. A 39/1954. MT sz. határozat alapján tavaly novemberben a nem mezőgazdasági jellegű melléküzemeket felszámoltattuk, és a spekulatív elemeket a termelőszövetkezeti tagság soraiból kizárta. Négy esetben a melléküzemág vezetői, illetve szervezői ellen bűnvádi eljárást indítottunk." (Részlet a BFT V. B. 1955. június 16-i ülésére terjesztett jelentésből.) A melléküzemágakról Lakatos Sándor osztályvezető a BFT V. B. 1955. június 30-i ülésén még a következőket mondta: „Miniszteri rendelet és határozat köt, hogy 8,- Ft-ot lehet adni munkaegység címén. Tessék napi 8,- Ft-tal elengedni az embereket a mai viszonyok között... Mit tettünk tehát? Lehetőséget nyújtottunk arra, hogy melléküzemági tevékenységet folytassanak. Kezdetben nem is volt ez veszedelmes. Fonalmentésen dolgozott például nyolc asszony, segített egalizálni a tsz jövedelmét, segített állandó jövedelemhez juttatni azt a szövetkezetet... Ha lefaragjuk ezeket a melléküzemágakat - mint ahogyan 99 százalékban már lefaragtuk - vájjon az alapszabályban, az MT határozatokban rögzített lehetőségek mellett, a ma még gyenge vagy esetleg újonnan alakuló termelőszövetkezetek, amelyekben még nincsenek bázisok, amelyekre támaszkodhatnánk, vájjon tudnak-e lélekzethez jutni, lesz-e belőlük szövetkezet..." 2. 1955-ben a tsz-ek 56 elárusító helyet tartottak fenn a fővárosban (36 zöldség és gyümölcs, 17 dísznövény, 3 tej- és tejtermék). Ezek egy részét azonban a fenntartó tsz nem tudta saját áruval ellátni. A tsz-kereskedelem jelentős volt a zöldségfélében (saláta, paradicsom, paprika, uborka), baromfi-, tej és tojás áruban. 3. A gépállomások Magyarországon 1948-ban jöttek létre. Fontos feladatuk a gépi termelőeszközök állami monopóliumának megvalósítása és ezen keresztül a mezőgazdaságban megtermelt jövedelem elvonása, központi csatornába terelése volt. A gépállomás külső szolgáltatásként, meglehetősen magas, terményben fizetendő díj ellenében végezte el, főleg a szántás, a vetés, az aratás, a cséplési munkát. Sem a földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek, sem a magángazdaságok tulajdonában nem maradhatott traktor és más nagygép. 1964-ben átalakultak javító állomásokká. A Budapesti Gépállomás 1951-ben alakult meg. 4. A BFT V. B. 1955. június 16-án tárgyalta a Mezőgazdasági Osztály előterjesztését a fővárosi termelőszövetkezetek megszilárdításáról és fejlesztéséről. Ez az előterjesztés az MDP KV 1955. június 7-8-i ülésének határozata alapján készült és a budapesti tsz-ek erőteljes fejlesztését tűzte ki célul. A kitűzött célok között szerepelt hét egyes típusú termelőszövetkezeti csoport felfejlesztése