Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
A termelőszövetkezetek területe az elmúlt év folyamán lényegesen nem változott. Az összterületen belül azonban az intenzív művelési területek jelentcsen növekedtek. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben az 1954. évben a gazdálkodás intenzívebb, a kertészeti terület nagyarányú növekedésével munkaigényesebb lett. A brigádok állandó jellege 1953-hoz képest megszilárdult. Még mindig laza a szántóföldi növénytermelő brigádok munkaszervezete. Ezekből a brigádokból a nagyobb kereseti lehetőség miatt sokan a kertészeti és állattenyésztő brigádokban igyekeznek elhelyezkedni. Munkafegyelem terén is nagy az előrehaladás. Jó eredményt értek el ezen a téren a Micsurin és Vörös Október termelőszövetkezetek, és általában a kertészeti irányú szövetkezetek, elsősorban a Beloiannisz, Március 15. és Ady Endre termelőszövetkezetek. Az a körülmény, hogy a tagság 15,4%-a 13 hónap alatt 180 munkaegységet, 39%-a 200 munkaegységet teljesített, a munkafegyelem gyengeségére mutat. Még mindig sok a munkából rövidebb vagy hosszabb ideig igazolatlanul távolmaradt tag és még akad, aki a megkezdett munkát befejezetlenül, napközben, bejelentés nélkül abbahagyja. A munkafegyelem terén még mindig fennálló lazaságokat elősegíti az is, hogy a termelőszövetkezeti nyilvántartások hiányos vezetése folytán a vezetőség évközben nem tudja konkrétan értékelni az eredményeket, illetőleg a lemaradást üzemáganként, és nem tudja kimutatni a laza munkafegyelem következtében keletkezett károkat. Az előző évekhez képest a közös tulajdon védelme terén is értünk el eredményeket. A jövőben fokozott erőfeszítést kell tenni, hogy a még ezen a téren fennálló hiányokat kiküszöböljük. Az elmúlt évben Budapesten is elburjánzott, a termelőszövetkezetekbe befurakodott spekulatív elemek hatására a melléküzemági tevékenység. 1 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 20 féle tevékenységet folytató, 63 melléküzemág működött. A nem mezőgazdasági jellegű üzemágakat 1954. november i-én megszüntettük. A meghagyott üzemágak zöme (kovács, bognár, asztalosműhely, daráló stb.) célszerűen kiegészíti a fő üzemág termelését, így a mezőgazdasági üzem jövedelmezőségét elősegíti. Megítélésünk szerint az alapszabály ellenes melléküzemágak és egyéb spekulatív tevékenység keletkezésének veszélye továbbra is fenn áll. Éppen ezért fokozott és szigorúbb ellenőrzést kívánunk gyakorolni a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége tekintetében. A zárszámadásokból és a termelőszövetkezeti elnökök gazdasági beszámolójából megállapítható, hogy a főváros területén a termelőszövetkezeti mozgalom az 1954. évben nagymértékben megszilárdult és jól használta fel azt a fokozott támogatást, amit a párt és kormány részéről kapott. Termelőszövetkezeteink a jobb és szervezettebb munka eredményeképpen gazdagodtak, a szövetkezetek aktív vagyona 40 482 M Ft-ról 70 330 M Ft-ra növekedett, gyarapodott az osztatlan közös vagyon 17 472 M Ft-ról 30 137 M Ft-ra. A növekedés mértéke 72%. A közös vagyon gyarapodása következtében emelkedett az egy munkaegységre eső részesedés forint értéke is. Míg 1953. évben 37,74 forint jövedelem részesedés (kész-