Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
sem ipari épületek nem létesíthetők, közintézmények (pl. szanatórium, turi s taház, fürdő stb.) s egyéb kisebb építmények csak az esetben és csak olyan módon s mértékben, amennyiben az a terület tervezett jellegének megfelel. A mezőgazdasági, ill. kertgazdasági területeken viszont csak a művelésükhöz feltétlenül szükséges épületek építhetők, ennek megfelelően esetenként családi lakóházak is, de csak a terület jellegének megfelelő korlátozásokkal. Ilyen területen összefüggő lakótelepülés, házhelyek alakítása nem engedélyezhető. Különleges területek 5. A különleges területként megjelölt területeken (a Belváros, a Várnegyed, a gyógyfürdők, a kórházak, egyetemek stb. területe) csak az ezek jellegének megfelelő épületek, s általában csak részletes tervek alapján építhetők. Építési övezetek 6. A főváros területére a fentiek (1-5. pontok) alapján, ill. a tervnek megfelelően el kell készíteni az építési övezete tervét, amely az egyes övezetekben az építési módokat, magasságokat, a beépítés mértékét a szükséghez mérten meghatározza s ennek megfelelően el kell készíteni, ill. módosítani a főváros építési szabályzatát. Úthálózat 7. A forgalmi útvonalaknak a terven feltüntetett hálózatát a szükséges új útvonalakkal, csomópontokkal, létesítményekkel (pl. Erzsébet-híd, Budafoki út, Kacsóh Pongrácz út, peremkerületeket összekötő utak) ki kell egészíteni. Különösen fontos s szükséges a terven feltüntetett bevezető autóutak megépítése. A meglévő utakon, útszakaszokon, csomópontokon szükséges felújítást, korszerűsítést (burkolatok, pályaszélesítések, a balesetveszélyes szakaszok megoldása, szintbeni vasúti keresztezések megszüntetése stb.) el kell végezni oly módon, hogy a főútvonalak, a tervben meghatározott rendeltetésüknek, a várható forgalmi igényeknek megfelelhessenek. Vasúti hálózat 8. A vasúti hálózattal kapcsolatosan a terv megvalósítása érdekében szükséges: a) A megmaradó fejpályaudvarok átépítése, ill. korszerűsítése éspedig a Nyugati pályaudvarnak a nemzetközi személyszállító vonatok központi pályaudvaraként, a Déli pályaudvarnak a dunántúli hazai személyforgalom befogadására, a Dunaparti pályaudvarnak rövidebb személyvonati egységek forgalmára is alkalmas módon való átépítése, a Keleti pályaudvar korszerűsítése. Ezzel kapcsolatosan szükséges a bevezető vonalak villamosítása, valamint a ferencvárosi állomás és a városligeti elágazás között közvetlen összeköttetés létesítése. b) A Császárfürdő állomás és a Vizafogó teherpályaudvar megszüntetése. c) A Kelenföldi és a Rákosrendező pályaudvar átépítése. d) A ceglédi és szobi vonal hátralévő részének felemelése, ezzel és a Rákosrendező pályaudvar átépítésével kapcsolatosan, különösen a Hungária krt-i, Szegedi úti, Kacsóh Pongrácz úti sorompók egyidejű megszüntetése. e) A budapesti rendező és teherforgalmi berendezések további bővítése helyett kb. Pusztaszabolcs magasságában, a Dunát keresztező - új vasúti összeköttetés létesítése, amelynek révén a jelenlegi áthaladó forgalom egy része jelentős menetidő rövidüléssel a fővárost elkerülheti.
