Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
A községfejlesztési alap felhasználását az egyes negyedévek után, az összegek rendelkezésre állásakor a Végrehajtó Bizottság fogja tételesen engedélyezni. Az előterjesztésben megjelöltük azokat a főbb célkitűzéseket, amelyeket saját erőforrásainkból kell az év folyamán megoldanunk. Az egyes kerületi tanácsoknak, hogy a helyi kezdeményezések anyagi bázisát biztosítani tudják, előzetesen 14,3 millió Ft-ot bocsátunk rendelkezésre a 3. sz. táblázat 9 szerinti bontásban. Ezen felül áll a kerületi tanácsok rendelkezésére az adóprémium, továbbá a békekölcsön készpénzjegyzésből a tanácsokat megillető rész. A fennmaradó erőforrások felett a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága fog rendelkezni azzal, hogy félévenként a Tanácsnak beszámolni tartozik. Szükség van a községfejlesztési alapra annál is inkább, mert az 1955. évi községpolítikai terv a népgazdasági terv helyi részének egyes fejezeteiben, a költségvetési címeken, és rovatokon előirányzott és állami forrásokra alapított feladatokon felül, tartalmaz olyan szervezési és intézkedési tennivalókat, amelyeket a lakosság ellátásának jobb kielégítése érdekében társadalmi erők igénybe vételével hajtunk végre. A községpolitikai tervnek tartalmaznia kell a lakosság önkéntes vállalásait a társadalmi munka által nyújtott fejlesztési és munka megjavítási lehetőségeket. Ezek a helyi erőforrásokból biztosítható célkitűzések elsősorban a kerületi tanácsok községpolitikai terveiben jelentkeznek, az 1954. évhez hasonlóan, sőt növekvő mértékben. A lakosság 1954. évi társadalmi munkája a városfejlesztés és szépítés legkülönbözőbb területeire terjedt ki. így az iskolák karban tartásához, berendezésük javításához a szülői munkaközösség és a patronáló üzemek jelentős társadalmi munkát (pl. a IV. kerületben 212 000 Ft., a X. kerületben 223 000 Ft értékben) végeztek el. A gyalogutak sakkozási munkáihoz biztosított anyag szétterítésével a XXI. kerületben 91 000 Ft, a vízcső-hálózat bővítési munkáknál a XX. kerület 19 utcájában kb. 150 000 Ft volt a társadalmi munka értéke? 1955-ben a kerületi tanácsok az állandó bizottságok kezdeményezésére és a lakosság felajánlásai alapján már elkezdték a társadalmi munka szervezését. A VI. kerületi tanács a XII. kerületben úttörőpark létesítésének munkáit szervezi, és ezzel mintegy 500 000 Ft értékű munkát végeznek el a kerület lakosai. A XXII. kerület 3000 facsemete társadalmi munkában való elültetését tervezi. A XVI. és XIX. kerületben a lakosság több utcának sakkozását és kiépítését válklta, a tanácsnak csak a műszaki irányítást kell biztosítania. A vízhálózat bővítési munkáknál is több külső kerület lakossága ismét vállalja a csőárok kiásási és betemetési munkáit. A III. kerületben a megtakarítások eredményeként lehetővé válik a Jablonkai úton kb. 150 m terven felüli vízcső lefektetése. Több kerületben a sportpályák fejlesztését vállalták az üzemek dolgozói és a lakosság. A XVII. kerületben a Petőfi és a Szikra sportpályák bekerítéséhez, illetve öltöző építéséhez csak az anyagot biztosítjuk. A Hazafias Népfrontnak, a tanácsnak, az állandó bizottságoknak, a tanácstagoknak a lakossággal való jó kapcsolata jut kifejezésre a társadalmi munkában. Az elmúlt évek kezdeti tapasztalatai megmutatták, hogy ott, ahol a lakosság kezdeményezéseivel fogklkoztak, ahol a társadalmi munka megszervezését és az abban való részvételt a tanácstagok fontos politikai fekdatuknek tekintették, ott az eredmény nem maradt el.
