Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

A Budapest, XXI. ker. Tanács V. B. Egészségügyi Osztályának jelentése a kerületi vb számára a Csepel Vas- és Fémművek közegészségügyi helyzetéről 1958. január 23. A XXI. ker. Tanács VB utoljára 1957. márciusában

1 tárgyalta a Csepel Vas és Fémművek (továbbiakban Művek) közegészségügyi helyzetét. A jelentés ez időtől számított periódusában felmerült az egész Művek közegészségügyére jellemző öt főkérdéssel foglalkozik. I. A Müvek rekonstrukciós terve A Művek 320 hektár kiterjedésű területen fekvő gyárkomplexum. A Duna partján 2600 m. hosszú, 1000 méter széles sávon terül el. Északi részén főleg a nagyobb szennyeződést okozó kohászati üzemek, a déli részén a tisztább gépészeti üzemek és az Erőmű helyezkednek el. Az egyes gyárakat kiszolgáló egységek, anyagvizsgáló hivatalok, orvosi rendelők, konyhák, büffék, mentőállomás stb., a Művek területén szétszórtan nyertek elhelyezést. A Művek kb. 6 évtized alatt fejlődött mai méreteire. A felszabadulásig természetesen a kapitalizmusra jellemző tervszerűtlenséggel és a közegészségügyi normák teljes mellőzésével épültek az egyes üzemrészek. Ennek eredménye, hogy mintegy 5 millió légköbméter a beépített terület és a beépítettség több mint kétszerese az előírás szerinti 30%-nak. A roppant nagy zsúfoltság, a levegő és a környezet nagyfokú szennyezettsége, a közművek elégtelensége komoly problémát jelent a közegészségüggyel foglalkozó szerveknek, annál is inkább, mert a gyárban keletkező egészségre ártalmas tényezők a Művek közvetlen közelében elhelyezett lakótelepekre is káros hatást gyakorolnak. A Rózsadomb lakónegyed levegőjét pl. az Erőműből jövő pernye, korom, füst, kéndioxid minden bizonnyal szennyezi. Ez annál súlyosabb, mert a Lágymányosi Erőmű is szennyezi a kerület levegőjét. Erre vonatkozóan az Országos Közegészségügyi Intézet fog rövid időn belül tudományos vizsgálatokat végezni és annak eredménye alapján kell kidolgozni a szükséges védőintézkedéseket. A felszabadulás után az azt megelőző időkhöz képest sokkal nagyobb ütemű a fejlődés és ebben az időben már inkább kezd érvényesülni a tervszerűség és a közegészségügyi szempont, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy egy szocializmust építő országban lennie kellene. A Művek a kapitalista rendszertől súlyos örökséget vett át. Sötét, földalatti, nem jó szellőzésű öltözők és fürdők, melyek gombás és más fertőző bőrbetegségek melegágyai, elavult, korszerűtlen, baleseteket és ipari megbetegedéseket okozó technológia, elégtelen víznyerő berendezések, rossz csatornarendszer, szerkezetében rész-