Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

C) A Fővárosi Tanács VB hatáskörébe tartozó középfokú irányító szerveknél, vállalatoknál és intézményeknél csak a vezetőkáderek statisztikai adatait vizsgáltuk.

9 Az igazgatók szociális és párttagság szerinti összetétele megfelelő.

10 Kevésbé felel meg azonban ebben a beosztásban általánosan támasztott követelményeknek, hogy igazgatóinknak több mint az 50%-a nem rendelkezik csak 8 általános iskolával, illetőleg 20%-a még 8 általánossal sem. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy az igazgatók között is igen nagy volt az utóbbi években a személyi változás, amely a nem eléggé alapos és a párt politikájának nem megfelelő káderpolitikából adódik. Az igazgató-helyettesek, főmérnökök, főkönyvelők szociális adatai, különösen a származás tekintetében rosszabbak az igazgatókénál.

11 A főkönyvelők párttagság szerinti megoszlása jóval alatta marad a Fővárosi Tanács apparátusának átlagánál. Iskolai végzettség tekintetében jobbak az adatok a Fővárosi Tanács apparátusának átlagánál. Még az igazgatóknál is nagyobb volt a főmérnöki kategóriában a fluktuáció. II. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1050/1957. számú határozata és Budapest Főváros Tanácsa VB elnökének 21 049/1957. sz. utasítása szabja meg a személyzeti munka újjászervezését, és konkrétan meghatározza a személyzeti osztályok, előadók feladatait. A végrehajtási utasításban meghatározott szakigazgatási szerveknél és a kerületi tanácsoknál a személyzeti előadó beállítása megtörtént. A Fővárosi Tanács apparátusában 9 függetlenített és 11 nem függetlenített személyzeti előadó dolgozik. A többi osztályokon az osztályvezetők végzik a személyzeti munkát. A kerületi tanácsoknál mind a 22 főelőadót beállították a végrehajtó bizottságok. Mind a Fővárosi Tanácsnál, mind a kerületi tanácsoknál a személyzeti előadók szociális és egyéb statisztikai adatai megfelelnek a kormányhatározatban előírt követelményeknek. Kivételt képez a kerületi tanácsoknál dolgozó személyzeti előadók nem szerinti összetétele, ugyanis a 22 főből 18 a nő. Az eddigieknél jobban kell szorgalmaznunk a személyzeti dolgozók továbbtanulását is, mert pl. a kerületi adatokat figyelembe véve, 16 elvtársnak nincs középiskolai végzettsége, és ezek közül jó néhány koránál, körülményeinél fogva tanulhatna tovább. Ahhoz, hogy a személyzeti munkatársak megfelelhessenek a megnövekedett követelményeknek, szükséges, hogy a Végrehajtó Bizottság a Minisztertanácson keresztül biztosítsa a Tanácsakadémia keretében a továbbképzésüket, mert jelenleg ez a lehetőség csak a választott funkcionáriusok számára van meg. A Tanácsakadémián tanultak hozzásegítenék a személyzeti munkatársakat, hogy a dolgozókat a végzett munkájuk alapján ítéljék meg. A személyzeti munkával kapcsolatos kormányhatározat végrehajtásához a személyzeti dolgozók hozzákezdtek. Elkezdték a törzslapra kötelezettek anyagának összegyűjtését, és a törzslapok kitöltését. A határozat érdemi részének végrehajtása, a minősítések készítése általában sehol nem kezdődött meg. Ennek a munkának elsősorban a VB vezetőitől kell kiindulnia, annál is inkább, hogy ebből a többi vezető is tanulhasson. Ezen túlmenően helyes lenne, ha elnöki értekezleteken napirendre tűznék a kormányhatározattal