Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Nagyon sokat kell dolgoznunk még, hogy teljesen eltüntessük az ellenforradalom okozta károkat. Ezen túlmenően azonban a további fejlődést is biztosítanunk kell. Az ellenforradalom leverése óta elért politikai, társadalmi és gazdasági eredmények azonban mindannyiunkat bizakodással tölthetnek el, és nem lehet kétséges az, hogy ha a tanács és annak tagjai, valamint a Végrehajtó Bizottság jól dolgozik, munkánk sikeres lesz. A Végrehajtó Bizottság további munkájához kérem a tisztelt Tanács segítségét. XXIII/IOI. A BFT 1957. május 17-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, 1-66. old. Géppel írt hiteles másolat. 1957. május 17-én ült össze az ellenforradalom után először a Fővárosi Tanács. Az ülés napirendjén - különböző szervezeti témákon kívül - szerepelt a vb beszámolója a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról, ezenkívül megtárgyalt a tanács három rendeletet: a) A fővárosi közterületek hasznosításáról - 1/1957. - b) A vágott baromfi forgalomba hozataláról - 2/1957. és c) A vásárcsarnokról és piacokról - 3/1957. A tanácsülésen megtartott vb-elnöki beszámolóhoz tizenkilenc hozzászólás hangzott el, több kerületi tanácselnök ismertette a kerületben lezajlott ellenforradalmi eseményeket. Egy felszólalás nyomán a tanács olyan határozatot fogadott el, mely szerint: „utasítja a Végrehajtó Bizottságot, hogy a Tanács legközelebbi ülésétől kezdődően - a napirendet követően - biztosítsa az interpellálás lehetőségét." A tanácsülés az elhangzott beszámolót és az előterjesztett rendelettervezeteket elfogadta. Interpelláció - tudomásunk szerint - először a Budapest XIV. kerületi Tanács 1953. július 9-i ülésén szerepelt napirenden, anélkül azonban, hogy ennek a gyakorlatnak bevezetését megindokolták volna. (Az 1950. évi I. tv-ben - az első tanácstörvényben - az interpellációs jog nem szerepelt, csak az 1954. évi X. tv. - a második tanácstörvény - 27. par. (1) bekezdésének e) pontja mondja ki, hogy a tanácsülésen bármely tanácstag bármily kérdésben felvilágosítást kérhet, amelyre 15 napon belül választ kell kapnia. Ugyanezt a jogot részletesebben indokolja a NET 1954. évi 16. sz. határozata III. fejezetének 35. pontja.) Pongrácz Kálmán a BVT V. B. elnöke a BVT 1953. augusztus 26-i ülésen megtartott beszámolójában említést tett a XIV. kerületi tanácsülésen bevezetett interpellációs gyakorlatról és hozzátette, hogy „a jövőben valamennyi kerületi tanácsülésen és természetesen a Városi Tanács ülésein is biztosítjuk a tanácstagok interpellációs jogának gyakorlását." Ezekben az években azonban sem a XIV. kerületi tanácsülésein, sem a Fővárosi Tanács ülésein sem került sor interpellációkra. Interpellációk először a BFT 1957. szeptember 27-i ülésén hangzottak el. 1. Bechtler Péter 1945-1948. között Budapest alpolgármestere volt. 2. Kővágó József 1945 májusától Budapest alpolgármestere, 1945 decemberétől 1947 júniusáig polgármestere volt. 3. Ld. a 156. számú iratot. 4. A Péterffy Sándor utcai kórházban meggyilkolták Kollár Istvánt. A vádlottak közül négy személyt halálra, hetet hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltek. 5. A tanácsülés első napirendi pontjaként személyi ügyekben döntöttek. A legutóbbi tanácsülés óta 15 tanácstagi hely üresedett meg, Mező Imre és Kalamár József az ellenforradalom áldozata lett, megszűnt Gerő Ernő, G. Fazekas Erzsébet, Kopácsi Sándor, Kovács István és Farkas Mihály tanácstagsága. Lemondás következtében megszűnt Baranyai János vb-elnökhelyettes, Szűcs István és Varga István vb-tagsága, tagja volt a vb-nek Kalamár József is, tanácstagságának megszűntével megszűnt vb-tag lenni Kopácsi Sándor. A BFT új tagjaivá Csikesz Józsefnét, Dezséri Lászlót, Fülöp Pált és Vágvölgyi Tibort választotta.