Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Hasonló céllal provokációkkal kísérletezett az ellenforradalom a napokban Tatabányán, Békéscsabán és Battonyán is. Az eUenforradalmi erőknek a véres provokációk kirobbantására irányuló törekvéseit megkönnyíti az a körülmény, hogy a lakosság birtokában még mindig igen nagy számban vannak törvénytelenül fegyverek. Ezeket a fegyvereket az eUenforradalmi elemek napról napra fegyveres támadásokra, gyilkosságok és rablótámadások elkövetésére használják fel a békére és nyugalomra vágyó lakossággal szemben. Ez tette szükségessé, hogy a kormány a fegyvereket rejtegetőkkel szemben erőteljesebb fegyverekhez nyúljon, kihirdesse a statáriumot. Az ellenforradalom a munkásszervezeteket is igyekszik felhasználni céljai elérésére. Ezek közül elsősorban a munkástanácsokon

3 keresztül próbálja érvényesíteni befolyását. Az október 23-át követő napokban az ország minden termelő üzemében létrejöttek az ideiglenes munkástanácsok. A demokratikusan megválasztott munkástanácsokban, az igazgatásban kapott jogkörükön keresztül érvényesülnie kell a munkás önkormányzatnak. A munkástanácsok rendszerének teljes kialakítása fontos eszköz lenne a munkásosztály kezében a régi bürokratikus gazdasági szervezés hibáinak kijavításában is. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány éppen ezért törvényerejű rendeletben szabályozta a munkástanácsok működését és a jövőben határozottan támaszkodni kíván a munkásoknak ezekre a szervezeteire. Budapesten és az ország más területein hetekkel ezelőtt minden törvényes alap nélkül a kormányszervek figyelmeztetése ellenére megalakultak a munkástanácsok területi szervei. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nem értett egyet a munkástanácsok helytelen szervezésével és nem ismerte el azokat. A budapesti munkástanács tagjaival ugyan saját kérésükre több alkalommal tárgyalt, azt remélve, hogy a Budapesti Munkástanács segítségére lehet az üzemi munkástanácsoknak feladataik elvégzésében. A gyakorlat azonban mást bizonyított. A területi munkástanácsok nem segítették az üzemek munkástanácsait a rendeletben előírt feladataik elvégzésében. A Budapesti Központi Munkástanács eddig kibocsátott négy körlevelében egy szó utalás sem volt az üzemi munkástanácsok tényleges feladataira, mint például a dolgozók igazságérzetét sértő, sok vonatkozásban helytelen bérrendszer átalakítására, a termelés jobb megszervezése stb. A Budapesti Munkástanács tagjai ezzel szemben arra törekedtek, hogy csak politikai kérdésekkel foglalkozzanak, s a munkástanácsok területi szervezeteit a törvényes végrehajtó áUamhatalmi szervekkel szemben új áUamhatalmi szervvé építsék ki. A Budapesti Központi Munkástanácsba befurakodott egyes eUenforradalmi elemek, mint például N. N., volt tőkéscsalád sarja, csalásért elítélt személy, aki hamisított megbízólevéllel épült be a Budapesti Munkástanács vezetésébe és N. N., a MÁV-Igazgatóság dolgozója, aki népi államhatalmunk elleni röpcédulákat sokszorosított és terjesztett, és más hozzájuk hasonló személyek célul tűzték ki a rendőrség lefegyverzését és kézbevételét. Az utóbbi napokban megtartott illegális országos értekezleten pedig a Budapesti Munkástanács és a résztvevőknek többsége újabb vérontásra, fegyveres provokációra és sztrájkokra uszítottak. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány igen nagy türelmet tanúsított a Budapesti