Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

tanulmány képezte az alapját annak az előterjesztésnek, amelyet a BFT V. B. 1955. szeptember i-jén tárgyalt azzal a céllal, hogy azt az MDP felső szervei elé terjeszti. A BFT V. B. elé került előterjesztés, a lényegét tekintve, azonos volt az itt közölttel, de szerepelt benne az 195 5-1960-as évekre kialakított lakásépítési terv is. Ennek értelmében 104 000 új lakás építése oldaná meg a budapesti lakáshelyzetet, de a tervezet készítői reálisan 60 500 állami erőből épített lakással számoltak. Ez a mennyiség elegendő lett volna - az előterjesztők szerint arra, hogy a lakáshelyzet alapvető mutatói (egy szobára jutó lakosság stb.) ne romoljanak tovább. A BFT V. B. vitájában szerepelt a lakbérek rendezésének szükségessége, a házfelügyelők helyzete, stb. A vita alapján átdolgozott jelentést az MDP BB V. B. 1955. szeptember 6-i ülésén tárgyalta. (Az előterjesztést közli: Elméleti és módszertani Közlemények - az MSZMP BB Oktatási Igazgatósága és Archívuma kiadványa, 1985. 27. sz.) Az MDP BB V. B. ülésén Kovács István, a pb első titkára hangsúlyozta, hogy ,,.. .ez a legdöntőbb kérdése Budapest dolgozóinak... Budapesten a jelenlegi lakásgazdálkodás következtében nincs lakáspolitika, a tanácsnak lényegében véve a lakásgazdálkodás ki van véve a kezéből. A tanács csak a hátát tartja." Az MDP BB V. B. a jelentést elfogadta azzal a kiegészítéssel, hogy le kell rövidíteni (a jelentés terjedelme 11 oldal + melléklet volt), és a vitában elhangzottakkal ki kell egészíteni. A vitában szóba került a lakbérhelyzet, hogy a tanács legyen a budapesti lakásépítések gazdája, adják vissza a hivatalok, irodák által igénybe vett lakásokat eredeti rendeltetésüknek stb. Az átdolgozott jelentés 1955. szeptember 15-én került az MDP KV PB elé. (A pb ülésén nem vett részt Rákosi Mátyás első titkár, Gerő Ernő miniszterelnök-helyettes, a pb tagja.) A pb-ülést Ács Lajos vezette, a BFT V. B.-t Pongrácz Kálmán vb-elnök, Bartos István és Baranyai János, vb-elnökhelyettes, valamint Preisich Gábor főépítész képviselte. Rajtuk kívül a vitában rész tvettek Hidas István miniszterelnök-helyettes, Kovács István, az MDP BB V. B. első titkára, Szálai Béla, a pb tagjai, Végh Béla az MDP KV titkára, Szabó János város és községgazdálkodási, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Bérei Andor az OT elnöke. A pb úgy döntött, hogy az előterjesztett határozati javaslatokat nem fogadja el, mert azok igen általánosak és egy hattagú bizottságot küldött ki, hogy tanulmányozzák a budapesti lakáshelyzetet és javaslataikat a második ötéves tervbe kell bedolgozni. A kiküldött bizottság munkájáról nincsenek ismereteink, de a második ötéves terv „Irányelved-ben (Id. Források... V/B kötet 124/a számú iratát) 60 000 budapesti lakás építése szerepel ebből állami erőből 46 000 lakést kívántak építem -, 1956-ban megjelent az 1029/1956. sz. MT-határozat, amely az állami erőből épülő lakások 40%-ának elosztását a tanácsokra ruházta, a 35/1956. számú MT-rendelet a lakásbérlet jogi viszonyait tisztázta stb. Az itt közölt előterjesztéssel az érdekelt miniszterek egyetértettek. Az előterjesztés iratai között van a MT Titkársága Ipari Osztálya által az 1956. évi lakásépítések helyzetéről készített tájékoztató, amelynek zárórésze megállapítja: „A budapesti lakásépítések helyzete nem mutat kedvező képet. Az időarányos készültségi fok alacsony, és a legnagyobb erőfeszítésekre van szükség a tervben megjelölt lakásszám befejezésére." Az előterjesztés tárgyalásának időpontját nem ismerjük, de közöljük az ülés alapján megszületett MT-határozatot. 1. A Mária Valéria-telep (EX. kerület) 1915-ben létesült szükségkórház céljára, majd at I. világháború után lakásokká alakították. Bontása 1957-ben kezdődött, helyén a József Attila-lakótelep létesült (1957-1967). 2. Az Auguszta telep eredetileg ugyancsak szükségkórház volt és az I. világháború után a trianoni szerződés következtében elcsatolt területekről menekültek laktak benne. Bontása 1970-ben fejeződött be. 3. Az említett adat csak 1950-195 3 közötti időszakról szól, és sem itt, sem az irat más helyén nem történik említés az 1953. júniusi kormányprogramban megfogalmazott célkitűzések (20 000