Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Egy előadásra eső látogatók száma átlagban: 1951. évben 1952. évben 1953. évben 427 fő 449 fő 430 fő A Vidám Színpad közönsége 1949-ig, sőt még azután is egy kis ideig főként a VL és VII. kerület kispolgáraiból került ki, később a színház fokozatosan egész Budapest színháza lett. Már 1953-ban Budapest valamennyi nagyobb üzeméből nagy számban látogatták a színházat. Ennek a népszerűségnek volt köszönhető a 150-es, sőt előfordult a 200-as elő­adásszéria is. A kormányprogram a színház munkáját nagymértékben előrelendítette. A színház példátlan gyorsasággal reagált az új kormányprogram célkitűzéseire. A teljesség kedvééri azt is meg kell azonban mondanom, hogy nem volt nehéz a színház számára ez a feladat, mert a műfaj jellegénél fogva alkalmas arra, hogy bíráljon, a hibákat és bajokat kipellen­gérezze, és a „Nem a tükör görbe" c. műsor bőven talált bírálnivalót. Az „5% igazság", vagy „Tervezni emberi dolog" c. tréfákat Budapest dolgozói rendkívül nagy rokonszenv­vel fogadták. A „Nem a tükör görbe" c. műsorban a színház az általános politikai lég­körnek megfelelően túlzott mértékben foglalkozott a hibákkal, életünk pozitív oldalait pedig elhanyagolta. A mai katonaélet népszerűsítésével foglalkozó darab a műsor egyik leggyengébb száma volt. A színház felújította a Hacsek és Sajó jeleneteket, tréfákat. Ezeknek a tréfáknak nagy sikerük volt, de eszközeik gyakran olcsók és durvák voltak. Az aktualitások feldol­gozását továbbfejlesztették ugyan, számottevő eredményeket azonban e téren elérni a színház nem tudott. A „Nem a tükör görbe" c. műsort végül is kb. 250 előadás után vette le a színház, felsőbb szervek utasítására. Az 1954. évben a színház látogatottsága tovább növekedett, amennyiben az I. félév havi átlaga 14 811 fő, az egy előadásra eső látogatók száma átlagban 473 fő volt. A színház megfelelően reagált a kormányprogramra, az 1954. októberi határozatra, de 1955. márciusi párthatározatra már nem tudott megfelelően reagálni. A párthatáro­zatban megjelölt egyik legfontosabb feladatra, a jobboldali veszély elleni küzdelemre a színház nem tudta mozgósítani az írókat és a jelenleg futó műsornak az egyik legnagyobb hiányossága. 2 A színház állandóan a tájékoztatás hiányát veti fel. Arról beszélnek, hogy nem kaptak elég bizalmas, bennfentes információkat és ezért nem képesek megfelelően politizálni. Ezt közvetlenül a pártközponttól, vagy a minisztertől várják. A valóság az, hogy a nyil­vánosságra hozott párthatározat lehetőségeit sem használták ki. A színház a friss és bi­zalmas információt igényli, ezzel szemben ismert időszerű problémák feldolgozása is hosszadalmas, általában az időszerűségre való reagálás lassú. Az előző műsorban pl. a műsor megindulásakor tobzódó futball-láz, a világbajnokság elvesztése miatt izgalmak aktuális probléma volt. De a több mint fél évig futó műsorban az erről szóló darab változatlanul bennemaradt, annak ellenére, hogy sikere egyre csökkent. Ez a probléma félév múlva már a dolgozóknak csak kis töredékét érdekelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom