Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
A BFT V. B. az előterjesztést 1955. szeptember i-i ülésén tárgyalta és négy hozzászólás után elfogadta azzal a megszorítással, hogy az elhangzott észrevételek figyelembevételével átdolgozva terjessze az MDP BPB, majd az MDP KV PB elé. (A hozzászólások szinte kivétel nélkül csak a személyzeti munkával foglalkoztak.) A vb ugyanezen ülésén tárgyalta az 1956. évi tervjavaslatot, a VI. Békekölcsön jegyzéséről szóló beszámolót és a fővárosi lakáshelyzetről készült jelentést, amit ugyancsak az MDP felsőbb szervei számára készítettek.) 1. Ld. a Források... V/A kötetének 65. számú iratát. 2. Ld. a 115. számú iratot. 3. Ld. a 100/a számú iratot. 4. Az 1954. évi tanácsválasztáson fővárosi tanácstaggá választották Apró Antalt, Farkas Mihályt, Gerő Ernőt, Nagy Imrét, Rákosi Mátyást stb., az MDP KV PB szinte valamennyi tagját és más vezető párt- és állami tisztségviselőt. Közülük számosan - elsősorban a pb felsorolt tagjai megválasztásuk óta egyetlen tanácsülésen sem vettek részt. Nagy Imre 1955 augusztusában lemondott tanácstagságáról. 5. Az MDP BPB első titkára ekkor Kovács István volt, aki egyben a vb-nek is tagja volt. 6. A BFT V. B. elnökhelyettesei ekkor Baranyai János, Bartos István, Pesta László, Rostás István és Szili Géza voltak. 7. Ld. a 103. számú iratot. 8. A 2096/1955. (IV. 15.) számú MT-határozat intézkedett a budapesti gyárak, üzemek és intézmények munkakezdési idejének két lépcsőben történő megállapítására. Budapest közlekedésének helyzetéről az MT számára készült jelentés 1. sz. melléklete szerint a munkakezdési idő megváltoztatása óta Budapest legfontosabb csomópontjain a zsúfoltság mintegy 15%-kal csökkent. Egyes forgalmasabb csomópontokon a csökkenés mértéke még nagyobb volt. Pl. a Roosevelt téren 38,6%, Soroksári út-Hámán Kató út kereszteződésében 34%, Élmunkás téren 35%, a Sztálin hídon 39%. 9. A BFT V. B. ugyanezen ülésén tárgyalta a fővárosi lakáshelyzetről szóló jelentést (ld. a 126/a számú iratot). 10. A Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Főigazgatóságának az MDP BPB számára 1955. június 10-én készített jelentése megállapítja, hogy „...a húsfogyasztásban Budapesten az 1938. évi szintet nem tudtuk elérni." A jelentés 2. sz. melléklete szerint a főváros lakosságának húsfogyasztása (egy főre eső) 1938-ban 49,70 kg volt, 1954-ben 36,90 kg, 1955-ben - előzetes számítás szerint - csak 34,30 kg! 11. Ld. a 105. számú irat 5. jegyzetét. 12. Az 1954. évi X. tv. idézett paragrafusa a főváros különleges helyzetét fogalmazza meg (ld. Források... V/A kötetének 96. számú iratát). 13. Az MDP KV PB 1953. augusztusi határozatát nem ismerjük. Hasonló megállapítások fordulnak elő a pb elé terjesztett 1953. májusi jelentésben (ld. Források... V/A kötetének 65. számú iratát). 14. A négy ülés időpontja: 1953. április 16., 1953. október 22., 1954. február 18. és 1955. március 17. 15. Ld. a 105. számú irat 5. jegyzetét. 16. A vizsgálatról szóló jelentést az 1955. június 9-i vb-ülésen tárgyalták. 17. Az 1026/1955. (II. 23.) számú MT-határozat a tanácsok végrehajtó bizottságai titkárságának szervezetére és működésére vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazta. A rendelkezés A melléklete kifejezetten a BFT V. B. Titkárságának szervezetére és működésére vonatkozott. A rendelkezés egyértelműen a Titkárság szervezetébe tagolta be a Személyzeti Osztályt. Ugyanezen MTrendelet E melléklete intézkedett a kerületi vb-k Titkárságának szervezetéről és működéséről. Ennek az intézkedésnek értelmében a fővárosi kerületi tanácsok vb Titkárságában személyzeti előadó működik a rendeletben előírt feladatkörnek megfelelően. 18. A BFT V. B. március 1955. 17-én tárgyalta a fővárosi és kerületi tanácsok egy éves kádermunkájáról szóló jelentést.