Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Az 1954-57. között működött VKGM eredetileg a Könnyű- és Helyiipari Miniszté­rium részlegeiből tevődött össze. Megalakításánál a kormányt kétségkívül a helyi és a lakossági igények eddiginél erőteljesebb képviseletének szándéka vezette. Az MDP Po­litikai Bizottsága előzetesen, midőn tárgyalta a „város- és községgazdálkodás" ügyét, 1953. szeptember 2-án számításba vette, hogy a város- és községgazdálkodás szakfelü­gyeletét korábban több minisztérium látta el „... a tanácsoknál: a Könnyűipari (lakásü­gyek, építés, e tárgyban történő beruházások és a közművek vonalán), a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (belső hidak, utak stb.), Nehézipari Minisztérium (a közvilágí­tás és gázszolgáltatás vonalán), Építésügyi Minisztérium (az épülettatarozás, építkezé­sekkel kapcsolatos hatósági tevékenység terén). Ezenkívül a Belkereskedelmi Miniszté­rium üzemelteti a szállodákat. A helyi tanácsoknál így négy különböző osztály foglalko­zik a községgazdálkodással, nem is szólva a funkcionális: pénzügyi és tervosztályokról." „Ez a szétforgácsoltság a város- és községgazdálkodás szervezetében oda vezetett, hogy például az építőipari vállalatok csak az új építkezésekre irányították a vállalatokat és a tatarozást elhanyagolták." Ugyanez vonatkozott az útépítésre és útfenntartásra is. Ez utóbbi téren az előirányzott összegek éveken át alig több, mint 40-50 százalékban kerültek felhasználásra. „... Még kirívóbb az eset a város- és községfejlesztés területén, ahol a helyi tanácsok nincsenek kellő súllyal és felelősséggel képviselve és miniszteri szinten ez a terület nincs egy kézben összefogva. (!SÁ) így különféle tárcák az új építkezéseknél önhatalmúlag járnak el, megkerülve sok esetben a tanácsokat és rendszerint olyan megoldásokat vá­lasztanak, amelynél nagyszámú lakóházat kell lebontani... Súlyos hiányosság, hogy a város- és községgazdálkodás szervezete csak a megyékben és városokban épült ki, a járá­sokban és a községekben nem. A tanácsi állandó bizottságok kiépítése a város- és köz­séggazdálkodás terén eddig nem történt meg, a lakóbizottságok felállítása pedig vonta­tottan halad." Mindez kezdetben a Könnyűipari Minisztériumon belül létesülő Város- és Község­gazdálkodás Főigazgatóság munkáját képezte volna, amelynek feladatköre „elvi és szak­irányítást adni a helyi tanácsoknak az összes város- és községgazdálkodás körébe tar­tozó feladatok elvégzéséhez, ... irányítani a helyi tanácsokat... tervek kialakításában, ... ellenőrizni egyes kommunális ágazatok teljesítését... A tanácsok alá rendelt válla­latok és intézmények feletti felügyeletet a megyei és budapesti osztályokon keresztül látja el... megyei és budapesti tanácsok város- és községgazdálkodási osztályai köz­vetlenül a minisztérium alá vannak rendelve, kisebbek irányítása az illetékes végre­hajtó bizottságon keresztül történik." A Központi Vezetőség három hónap múltán, 1954. januári ülésén megállapította: „.. .az eddigi szervezet nem segíti a feladatok végrehajtását". Anélkül, hogy indokolta volna a Politikai Bizottság szeptemberi döntésének módosítását, 1954. február i-i ha­tállyal külön minisztérium felállításáról határozott. A végrehajtás határidejét két hétben jelölte meg. (!SÁ) Ezt követően a Minisztertanács a könnyűipari ágazatból kivonva, el­rendelte új Város- és Községgazdálkodási Minisztérium felállítását, hivatkozva többek között az összes testvéri szocialista ország ez irányú tapasztalatára. (A Politikai Bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom