Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Ahhoz, hogy a két új tszcs-t megalakíthattuk felvilágosító munkát kellett végeznünk. Mezőgazdasági Csoportunk a tszcs alakításával szimpatizáló gazdákkal egyénileg különkülön foglalkozott. Több gazda napon, DÉFOSZ ülésen előadásokat tartottunk, amelyen ismertettük a tszcs-k szervezési szabályzatát és népszerűsítettük a termelőszövetkezeti mozgalmat. Feladatunk, hogy a Mezőgazdasági Osztály és a Végrehajtó Bizottság a termelőszövetkezeti csoportnak a támogatást megadja és ezzel a kezdeti nehézségeken átsegítsük a gazdákat. Szakmai téren is támogatnunk kell a tszcs-ket, hogy termelési átlaguk emelkedjék, hogy jó munkájukkal példát mutassunk a még egyéni gazdák felé, bebizonyítsuk kerületünkben is a tszcs mozgalom életrevalóságát, hogy ősszel minél több gazda lépjen be a szövetkezeti mozgalomba.

4 XXIII/220. A Bp. XX. ker. Tanács V. B 1951. március 3-i ülésének jegyzőkönyve. Előterjesztés a 2. napirendi ponthoz. Géppel írt sokszorosítás. A jelentést a XX. ker. Tanács V. B. 1951. március 3-án tárgyalta és fogadta el. 1. Az MDPII. Kongresszusa 1951. február 25-én ült össze és március 2-ig tartott. Február 24-én a kongresszus tiszteletére nagygyűlés volt a Hősök terén. 2. A termelőszövetkezetek különböző típusainak kialakításáról és szervezetéről több határozat és rendelet intézkedett. A 133/1950. (V. 7.) számú MT rendelet hagyta jóvá az akkor legfejlettebb, típusnak tartott — tehát közösen gazdálkodó — termelőszövetkezetek önállóvá válását. A 205/1950. (VIII. 11.) számú MT rendelet módosította a korábbi 14 000/1948. (XII. 18.) számú kormányrendeletet a termelőszövetkezetek, illetve termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatáról. Az I. típusú szövetkezet „táblás" elosztású, a II. típusú „átlag elosztású" volt. E két — a termelőszövetkezetek alacsonyabb fokát jelentő csoport — csak a munkák bizonyos részét végezte közösen és az elosztás módjában az elnevezésnek megfelelően volt közöttük különbség. 3. Az említett termelőszövetkezeti csoport a „Béke" nevet vette fel. 4. Az 1951. július 14-i vb-ülés számára készült előterjesztés szerint a kerület határa mintegy 9200 kh volt — 35 000 apró parcellából állt, a kerület lakóinak száma 89 434 fő (1949. január i-i adat) volt. A szocialista szektor (állami gazdaság és tszcs) területe 1975 kh, az egyénileg dolgozók száma 699 fő 4830 kh földterülettel (a fennmaradó mennyiség állami tartalék föld volt). A szántó terület nagysága 4847 kh volt, amelyből a szocialista szektorhoz tartozott 1743 kh, egyéni gazdák birtokában volt 1704 kh (a fennmaradó mennyiség tartalék föld). 1951. december 20-i adatok szerint a kerületben már négy tszcs működött (a Béke és Táncsics időközben egyesült és alakult egy új tszcs is Petőfi néven) az alábbi nagyságrendben: Vörös Október 525 kh 97 taggal Béke 409 kh 49 taggal Dimitrov 157 kh 39 taggal Petőfi 247 kh 28 taggal 1338 kh 213 tag