Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

bonyolítja le, és mint minden munkánál itt is a dolgozók érdekeit vesszük a legmesszebbmenőkig figyelembe. A VB III. Osztály osztályvezető Takács György s. k. XXllI/218. A Bp. XVIII. ker. Tanács V. B. 1951. február 3-1 ülésének jegyzőkönyve. Napirenden kívüli előterjesztés. Géppel írt sokszorosítás. Az előterjesztést a XVIII. ker. Tanács V. B. 1951. február 3-i ülésén tárgyalta és tudomásul vette. (A jegyzőkönyv a vitát nem rögzítette.) Az 1950 tavaszától jelentkező közellátási zavarok megszüntetése érdekében hozott különböző intézkedések, amelyek elsősorban a vásárlóerő csökkentésére irányultak, mint az áremelések, normarendezések, stb., nem jártak eredménnyel. Dr. Gámenczy Béla már idézett kéziratában leírja a jegyrendszer bevezetésének előzményeit. 1950. november 15-én az OT elnöke és a belkereskedelmi m iniszter előterjesztést küldött a kormányhoz, amelynek az volt a lényege, hogy „nincsenek az országban olyan nehézségek, amelyeket jó szervezéssel és főleg jó és szoros beosztással ne lehetne elhárítani". Dr. Gámenczy Béla — aki a jelentés összeállítója volt — maga is megjegyzi, hogy a jegyrendszer újbóli bevezetésének szükségességét egyértelműen kimondani nehéz volt, hiszen annak utolsó maradványa — a finomliszt jegy — csak 1950. április 3-án szűnt meg. 1950. decemberében dolgozták ki a jegyrendszer bevezetésér^ vonatkozó javaslatot, amelyet az illetékesek az év utolsó napjaiban hagytak jóvá, A jegyrendszer bevezetése fokozatosan történt. Az MT 4/1951. (I. 2.) számú rendelete mondta ki a cukor és a finomliszt jegyre történő elosztását, 1951. március i-től a szervezett ellátást kiterjesztették a zsiradék féleségekre (zsír, vaj, mosószappan és a föld alatt dolgozó bányászok részére szalonna), a 90/1951. (IV. 15.) számú MT rendelet a kenyérellátás szabályozásáról szólt, a tej-jegyet március 19-től a fővárosban a BVT 538/1951. sz. szabályrendelete alapján adták ki. A BVT V. B. 1951. március 13-i ülésén Pesta László vb-elnökhelyettes bejelentette a tejjegy bevezetését, a húsjegyről a BVT V. B. 1951. április 17-i ülésén ugyancsak Pesta László adott tájékoztatást azzal, hogy a feladatot az utolsó percben kapták meg, s kérte a vb-től az intézkedés tudomásulvételét. 1951. május i-től Budapesten és vidéken világítási és főzési célra petróleumot ugyancsak a jegyrendszer alapján lehetett beszerezni, majd burgonyát és rizst Budapesten és a kiemelt városokban, üzemekben a jegyek külön szelvényeire lehetett vásárolni, amiről a Szabad Nép már korábban tudósított. 1. Számos jelentés szól a XVIII. kerületihez hasonló fejleményekről. A BVT V. B. kereskedelmi osztályának 1951. január 17-i jelentése elmondja: „A liszt és cukorjegyek gyors bevezetése meglepetésként hatott, melyet a dolgozók igen nagy örömmel fogadtak, míg a reakciós elemek újabb felvásárlási láz megindítására próbálkoztak... csak néhány napra tudtak kisebb felvásárlási lázt suttogó propagandájukkal előidézni, amely gyufára, gyertyára, sóra, lámpaelemre, petróleum lámpára, petróleumra, textilárura és zsírra terjedt ki." 2. A jegyrendszer bevezetésével kapcsolatban ugyancsak minden jelentés bőséges csokrot közöl az elterjedt rémhírekből. Pl. „A cukor és lisztjegyek bevezetése a rövidesen kitörő háborút jelzi." „50 éves korig mindenkit behívnak katonának." „A dolgozók fizetésének 20%-át hadfelszerelési kölcsön címén le fogják vonni."