Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

A BVT V. B. közlekedési osztályának előterjesztése a vb számára a főváros közlekedésének távlati tervéről 1950. október 20. A főváros jelenlegi közlekedésének jellemzése. A főváros közlekedése a felszabadulás óta rohamosan fejlődik. Az utazások számának emelkedése a főváros közlekedését ellátó pályához kötött és egyéb járműveken folyamatosan növekvőben van. 1949 évhez viszonyítva augusztus hónapban a villamosvasút 2 millióval több utast, azaz 54 300 000 utast szállított. Az autóbusz utasok száma 1949 augusztushoz viszonyítva 1 millióval több és eléri a 7,9 millió havi utasszámot. Hasonlóképpen a HÉV-en szállított utasok száma 5 millióról, közel 600 000 utassal emelkedett és 5 1/2 millió, 6 millió körül van havonta. A férőhelyek számának emelkedése nem áll arányban az utazások növekedésével, ennek következtében a járművek megterhelése, lényegében a zsúfoltsági indexek, általában növekednek. A beruházások és felújítások keretein belül lehetőségünk van a kapacitás növelésére, a járművek számának növelése és a menetsebességek fokozását célzó hálózati változtatások, pályaépítéseken kívül azonban már ez évben kénytelenek voltunk a közlekedés csúcsterhelését a munkaidő széthúzásokkal és a kocsik reggeli átcsoportosításával némileg, de lényegében csak átmenetileg javítani. Ez és a menetsebességek fokozását célzó egyéb forgalmi intézkedések nem oldják meg a főváros közlekedésének problémáját. A főváros közlekedési problémái. Távlati szempontokból a főváros közlekedési problémáit megvizsgálva, a megoldandó súlyponti kérdések a következők: 1. A külső városrészek és a város belső forgalmát lebonyolító nagy sugárutakon százezres tömegek napi ki- és beszállítása. 2. A belső városrészeken a sűrű átmenő és helyi forgalom okozta torlódások, lényegében a jelenlegi lassú közlekedés gyorsítása. 3. A külső kerületek egymásközti összeköttetésének nagyfokú hiánya és ezek megoldására a transzverzális kapcsolatok útjában álló közlekedéstecnhikai akadályok, pl. szintbeli vasúti keresztezések. 4. A városi közlekedés legnagyobb tömegeit szállító villamosvasúti járművek korszerűtlensége, egyes vágányvezetések és a járműállomány nagy részének elavultsága. 5. A város ipar-és lakástelepítési programjából eredő közlekedésterhelési változások, ad. 1. Az első probléma megoldását célozza a HÉV gyorsvasúttá váló átépítésének programja, és hosszú távlati jövőben a földalatti vasút törzshálózatának leendő meghoszszabbításai. A ki és behordó vonalak, a sugárutak terhelése következtében, mint rninden nagyváros közeledésében bármennyire kielégítőek legyenek is az összekötő vonalak, a legnagyobb szállítási feladatokat teljesítik. Ezért válik szükségessé, hogy a főváros sugárirányú