Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

felajánlást tett és így vált lehetővé, hogy a rendelkezésre álló összegből nagyobb területet és lényegesen több lakót kapcsolhattunk be a vízvezeték hálózatába. A társadalmi erők összefogásának legszebb példáját azonban akkor tapasztaltuk, amikor fővárosunkat az idén nyáron az árvíz fenyegette. Egy emberként mozdult meg Budapest egész lakossága és sietett az ár megfékezésére. Különösen a Duna melletti kerületek lakói vállaltak áldozatkész munkát az elemi csapás elhárításában, de lelkesen vettek részt abban azoknak a kerületeknek lakói is, amelyeket nem fenyegetett közvetlenül az árvíz veszélye. Üzemek, vállalatok, hivatalok és egyéb munkahelyek dolgozói siettek a gátakra és a honvédséggel összefogva, keményen dolgoztak. Budapest lakossága ezekben a veszélyes napokban példamutatóan tett hitet a társadalmi összefogás eszméje mellett. Tanácstagjainknak, állandó bizottságainknak a választás után az eddiginél bátrabban kell elősegíteniök és támogatniok a lakosságnak ezeket a mozgalmait. A Hazafias Népfront széles néptömegeket átfogó ereje a közösségért dolgozó újabb ezreket és tízezreket vonhat be a tanácsok munkájába is. A tanácsnak, mint helyi államhatalmi szervnek legmagasabb megnyilvánulása, a hatalom gyakorlásának, a kollektív vezetésnek fontos eszköze a tanácsülés. Ha visszagondolunk az első tanácsülések tartalmi és módszerbeli bizonytalanságaira, a különböző beszámolók nem egyszer száraz, hivatalos ízű hangjára, a nehezen meginduló hozzászólásokra, akkor meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren is értünk el eredményeket. Fokozatosan elmaradtak a tanácsülések formális és reprezentatív vonásai, a napirendi külsőségek. Élénk és termékeny viták alakultak ki, emelkedett a tanácsülés színvonala és a tanácsülés egyre inkább munkálkodó és iránymutató szervvé vált. Előkészítésébe termékenyen belefolytak az állandó bizottságok. Tanácsüléseink az utóbbi évben már a lakosság leglényegesebb problémáival foglalkoztak és kitűzték a Végrehajtó Bizottság elé a soron következő időszak alapvető feladatait. Még közelebb került a lakossághoz több kerületi tanács, ahol a tanácsülés napirendjeit előzőleg üzemi és lakóterületi kisgyűléseken ismertették, a tanácsülésre több száz kerületi lakost meghívtak és a kerület legfontosabb problémáit napirend és interpellációk formájában megvitatták. Tanácsüléseink tartalmában és módszerében azonban még mindig sok javítanivaló akad. Egy-egy tanácsülésnek a lakosság leglényegesebb problémáival kell foglalkoznia, meg kell szabnia a Végrehajtó Bizottság és az állandó bizottságok feladatait és ezeknek a feladatoknak az elvégzését számon is kell kérnie. Bátrabban kell bírálni a tanácsülésen a Végrehajtó Bizottságot, a szakigazgatási szervek és a vezetők munkáját. Gondoskodni kell arról is, hogy a tanácsülés határozatait a lakosság megismerje. Űj tanácstörvényünk rendelkezései megteremtik az előfeltételeit annak is, hogy a tanácsüléseink színvonala tovább emelkedjék, hogy a tanács valóban a dolgozó nép hozzáértő és alkotó gyülekezete legyen. Tisztelt Tanács! Amikor az első négy év gazdasági, városfejlesztési, kulturális és igazgatási eredményeiről számoltunk be, mindig figyelembe kellett venni a korábban végzett munkát,