Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

napköziotthonban, tanulószobában tölthessék idejüket, készüljenek a másnapi iskolai munkára. Az általános iskolai tanulók száma évről-évre növekedett, és ebben az évben már 180 ooo gyermek jár általános iskolába. Négy év alatt több mint 60 iskola részesült bővítésben, helyreállításban, átépítésben, vagy korszerűsítésben. 12 új iskolát építettünk, köztük négy tizenhat tantermes iskolát. Ennek következtében vált lehetővé, hogy a több váltásos rendszerű oktatást nem kellett tovább növelni. Fejlesztettük a középiskolai hálózatunkat is. Csepelen 18 tantermes általános gimnázium épült. A pestújhelyi közgazdasági technikum pedig 9 tanteremmel bővült. Örvendetes jelenség a felnőtt dolgozók tanulási vágyának növekedése is. Mi a dolgozók általános és középiskoláinak, levelező tanfolyamainak megszervezésével foglalkozunk. Ebben a tanévben már több mint 16 000 dolgozó tanul szorgalmasan, hogy kiegészíthesse félbemaradt tanulmányait. Budapest dolgozó népének állandóan növekvő kultúrigénye szocialista fejlődésünk természetes következményeként újabb és újabb feladatok megoldását tűzte a fővárosi és a kerületi tanácsok elé. Igyekeztünk ezeket a feladatokat jól megoldani. Az elmúlt négy év alatt népművelési beruházásokra több mint 30 millió forintot fordítottunk. Ebből az összegből létesítettünk, illetőleg tettük működőképessé a 20 tanácsi kultúrotthont, alakítottuk át a Városi Színházat, állítottuk helyre a Műcsarnokot, a milleneumi emlékmű építészeti részét, fejlesztettük mozi-hálózatunkat és létesítettünk elsősorban a peremkerületekben 19 új könyvtárfiókot. 1950 óta 9 nagy közterületen lévő szobrot, emlékművet állítottunk fel, ezek közül a legjelentősebbek a Sztálinszobor,

6 a Kossuth emlékmű,

7 József Attila szobra.

8 Pártunk és kormányunk nemcsak a beruházások, hanem a működési költségek terén is segítette népművelési tevékenységünket. Az 1950-es év költségvetésében 8 millió forintot, 1954-ben már több mint 39 millió forintot fordítottunk népművelési célokra. Ezt szükségessé tette a budapesti dolgozók egyre növekvő kultúrigénye. Ennek bizonyítékai pl. hogy a Fővárosi Állatkert látogatóinak száma az elmúlt 4 év alatt 550 ooo-ről 1450 ooo-re emelkedett, s míg pl. 1950-ben a mozilátogatók száma 16 millió volt, idén csak az első félévben több mint 13 millió. 1950-ben népművelési szerveink 3700 ismeretterjesztő előadást tartottak, 350 000 főnyi hallgatóságnak, ez a szám az elmúlt évig 13000 előadásra, 827 000 látogatóra emelkedett. Ugyanezen idő alatt a Szabó Ervin könyvtár hálózatának kötetforgalma megkétszereződött. A Városi Tanács felügyelete alatt működő népművelési intézmények eredményes tevékenységet fejtettek ki, sokat segítettek abban, hogy szocialista termékeit és haladó nemzeti hagyományainkat a budapesti dolgozók megismerjék és megszeressék. Különösen fokozódott a munka eredményessége az új kormányprogram meghirdetése után, amióta is kultúrpolitikánkat a dolgozók igényeinek sokkal fokozottabb figyelembevétele jellemzi. A továbbiakban javítanunk kell népművelési munkánk tartalmát, fokozottabb harcot kell folytatni a kozmopolitizmus ellen, ifjúságunk és minden budapesti dolgozó neveléséért, kulturális színvonalunk emeléséért. A Budapesti Tanácsra háruló feladatok között szerepel a főváros lakossága sporto-