Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

hiányok mutatkoztak, mégis megállapítható, hogy az elmúlt évek alatt csaknem minden területen javult az élelmiszerrel, közszükségleti cikkekkel való ellátás és javult a közszolgáltatások módja és minősége is. Eredményeink jelentőségét emeli a tanácsi gazdálkodás méreteinek soha nem képzelt szélesedése. A fővárosi közigazgatás a tanácsok megalakulása előtt nem gazdálkodott, ma a legnagyobb gazdálkodó szervek közé tartozik. 1950-ben közel 600 millió forintos költségvetésünk volt, 1954. évi költségvetésünk keretében a gazdálkodás végösszege majdnem másfél milliárd forint, vagyis az 1950. évinek majdnem háromszorosa. A Végrehajtó Bizottság hivatali szervezetében, vállalatainál, intézeteméi és intézményeinél 178 000 ember dolgozik. Osztályaink 290 vállalat működését irányítják. Helyi iparunk az elmúlt négy év folyamán rendkívüli mértékben fejlődött. 1950-ben 18 tanácsi vállalat 2100 dolgozót foglalkoztatott és termelési értéke 93 millió forint volt, 1954-ben már 163 tanácsi vállalat működik a helyi ipar területén és 30 000 dolgozóval 1300 millió forint termelési értéket ér el. 1950-ben 179 kisipari termelőszövetkezetünk volt 7800 dolgozóval, 1954-ben a szövetkezetek száma 325-re, dolgozóinak a létszáma pedig 53 800-ra emelkedett, az 1950. évi 300 milliós termelési érték tízszeresére, 3 milliárdra ugrott. Ez az ugrásszerű emelkedés az 1953. évi júniusi párthatározat és kormányprogram megvalósításának a következménye. 1953. júniusa előtt n 100 magánkisiparos volt a fővárosban. Ez a szám az azóta eltelt 16 hónap alatt 24 700-ra, vagyis több mint kétszeresére növekedett. A tanácsi vállalatok és a szövetkezetek termelési értéke — a magánkisiparéval együtt — 1954. év végéig meghaladja az 5 milliárd forintot. A főváros helyi ipara tehát mind a foglalkoztatott dolgozók létszáma, mind pedig a termelési érték szempontjából az ország helyi iparának 52%-át alkotja. E számok mögött a lüktető és egyre gyorsabban fejlődő szocialista gazdasági élet elevensége és egészséges állapota tükröződik. Az ipari és kereskedelmi osztályaink közötti jó kapcsolat eredményeként sikerült elérnünk, hogy a helyi ipar a tényleges fogyasztói igényeknek megfelelően készíti gyártási programját és valóban azt termel, amire a fogyasztóknak szükségük van. Helyi iparunk fejlődését szemléltető módon mutatta be a június hónapban megrendezett Helyi Ipari Vásár,

2 amely közvetlen kapcsolatot teremtett negyedmillió fogyasztóval. Tapasztalataink arra ösztönöznek, hogy a Helyi Ipari Vásárokat minden évben megrendezzük, mert így a helyi ipar termelését a fogyasztók igényeinek és kívánságainak megfelelően irányíthatjuk. Vállalataink a kormányprogram előtt 51,8%-ban termeltek olyan cikkeket, amelyek közvetlenül a lakosság igényeit elégítik ki. Ez az arányszám most 1954. III. negyedévében 75,4%-ra emelkedett. Jelentős arányokban bontakozik ki a helyi ipar export tevékenysége is. Ez évi exportunk eléri a 400 millió forintot. Rendkívül jelentős feladatok hárulnak a tanácsokra a lakosságnak közszükségleti cikkekkel és élelmiszerrel való ellátása tekintetében. Az ellátás megkönnyítése érdekében megépítettük a Fény-utcai piacot, 1953-ban 153 új üzletet nyitottunk és 189 üzletet bővítettünk, az 1954-ben megnyitott új üzletek