Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

lyeket kerületünk lakosai a népgazdaság fejlesztésére szántak, a jegyzés után esedékességük időpontjának megfelelően befizetésre is kerüljenek. Fontos feladata lesz a tanácsnak ennek előmozdítása, mellyel hozzájárulunk népgazdaságunk fejlesztésének gyorsításához.

3 A befizetett 25% a tanácsokat illeti meg, melyet a kerület lakóinak szociális és kulturális igényei fokozottabb kielégítésére fordíthatunk. Előadó: Havasdi Gyula s. k. Pénzügyi Osztály vezetője XXIII/206. A Bp. VI. ker. Tanács V. B. 1954. október 9-i ülésének jegyzőkönyve. Előterjesztés a 2. napirendi ponthoz. Géppel írt sokszorosítás. A VI. ker. Tanács V. B. az előterjesztést 1954. október 9-i ülésén tárgyalta és fogadta el. A hozott határozatokban köszönetet mondtak a kölcsönjegyeztetésben résztvevőknek, ezen felül a pénzügyi osztály vezetőjét kötelezték, hogy két havonta tájékoztassa a vb-t a kölcsönjegyzések befizetésének eredményéről. A pénzügyi osztály vezetőjének a vb 1954. december 18-i ülésén tartott beszámolójából kitűnik, hogy a befizetések terén elmaradás van, összegszerűséget azonban nem közölt. Ezen az ülésen döntött a vb arról, hogy a kerületi tanácsokat illető 25%-ból — 21 380 Ft — 6380 Ft-ot az oktatási, 15 000 Ft-ot az egészségügyi osztály rendelkezésére bocsájtottak. 1. 1949. szeptember 29. és október 12. között került sor az első kölcsön jegyzésre „Tervkölcsön" címen. 1950-től a kölcsönjegyzések „Békekölcsön" néven zajlottak. Ezekben az években a tanácsokra a kölcsönjegyzésnél szinte kizárólag a saját dolgozóiknak a jegyeztetése tartozott. Az 1953-as kölcsön volt az első, amikor a lakóterületi jegyzés szervezése — az adott kerületi pártszervezetekkel karöltve — a tanácsokra hárult. „A politikai felvilágosító munkát a párt végzi, a tanács pedig az adminisztratív teendőket." A tanácsok jegyeztették az adott kerület területén élő háztartásbelieket, kisiparosokat, kiskereskedőket, művészeket, nyugdíjasokat, a parasztságot stb. 2. A VI. kerületben lefolytatott kölcsönjegyzésről elmondottakat jól egészítik ki a többi kerületben szerzett tapasztalatok. Ezt az alábbi jelentés részletekkel kívánjuk érzékeltetni. A mozgalmi csoport heti jelentéseiből: Szeptember 20—25. „A jegyeztetést a kerületekben kisgyűlések előzték meg, ezeket a kerületi párt vb-k szervezték... Az eddigi jegyzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyugdíjasok és kiskereskedők általában megfelelően jegyeznek, pl. a VII. kerületben a kiskereskedők jegyzési áüaga 1000 forinton felül van, de több 10 000 forintos jegyzés is történt. A háziasszonyok jegyeztetése nem mutat egységes képet, a XXI. kerületben a háztartásbelieket egyáltalán nem jegyeztették, a III. kerületben pedig csak ezen a héten kezdik meg a jegyeztetésüket. Ezek általában 50 — 100 forintokat jegyeznek, jelentős részük pedig arra való hivatkozással, hogy nincs önálló jövedelme, egyáltalán nem jegyez... Igen gyengének mutatkozik a kisiparosok és egyéb szabadfoglalkozásúak jegyzésének eredménye. A kisiparosok közül is különösen a régi iparengedéllyel rendelkezők viszonyulnak a legrosszabbul a jegyzéshez." Szeptember 27—október 2. „A kerületek lakosságának hangulata megoszlott. Az I., II., V., XII., XVIII. kerületben általában megfelelő volt, míg ugyan ezt a VII., XI., XVII. és XX. kerületekben nem tapasztaltuk ilyen mértékben. A kiskereskedők általában megfelelően jegyeztek. Átlaguk az I. kerületben 1042 Ft, a VIII. kerületben 1052 Ft, a XXII. kerületben 850 Ft volt... A kisiparosok jegyzése viszont igen gyenge volt. A legtöbb kerületben tapasztalható volt, hogy a KIOSZ igen kevés aktívát tudott a