Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

július 29-én jelent meg a 2079/23/1952. MT számú határozat a tanácsok munkájának megjavításáról amelynek egyik pontja kimondta: „Fokozottabban érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a tanács és a végrehajtó bizottság a minisztertanácsnak a belügyminisztérium útján gyakorolt irányítása alatt áll." A rendelet egésze végig ezt az elvet igyekszik keresztülvinni a tanácsok munkájának szinte minden szektorán. A rendeletet egyébként Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes írta alá. A következő fontos állomás az 524/5—1954. sz. MT határozattal létrehozott Racionalizálási Kormánybizottság volt, amelynek tevékenységét a 2025/10/1954. számú ugyancsak MT határozat szabta meg. A racionalizálás alapelvei között első helyen az egész államapparátus munkájának egyszerűsítése, hatékonyabbá és gyorsabbá tétele állt, ezen felül szerepelt az államigazgatás és az egyéb igazgatási funkciókat ellátó szervek létszámának (pedagógusok és orvosok nélkül) 30 000 fővel történő csökkenése. Az MDP III. Kongresszusán külön referátum foglalkozott a tanácsi munkával. („Az államigazgatás és a tanácsok feladatai." Pongrácz Kálmánnak, a BVT V. B. elnökének a kongresszuson elhangzott felszólalását közöljük. L. a 86. számú iratot.) A kongresszust követően készült el a Racionalizálási Kormánybizottságnak a minisztertanács számára készített jelentése, amely „összefoglalta az Alkotmány módosítására, az új tanácstörvényre és a végrehajtási utasítások kiadására vonatkozó irányelveket." (Beér János id.m. 226. old.) A tanácsreformot Erdei Ferenc igazságügyminiszter vezetésével alakított bizottság dolgozta ki. 1954. augusztus 19-én tették közzé az új tanácstörvény tervezetét, amelyet országos vitára bocsájtottak. A fővárosban is valamennyi kerületben megszervezték a tanácstörvény vitáját az erre a célra összehívott kisgyűléseken. A BVT V, B. 1954. szeptember 16-i ülésén elhangzott bejelentés szerint ,,55 ooo-en vettek részt a területi kisgyűléseken és ebben a számban az üzemi számok nincsenek benne. Az üzemi adatok 38 980 résztvevőről beszélnek, de valószínűleg sokkal többen voltak. A felszólalók száma 8800 volt, a javaslatoké 881... A kerületek minden erőfeszítése ellenére sem változott meg a kisgyűlések színvonala, továbbra is megmaradt a panasznap jelleg, a tanácsi törvényjavaslatokról alig esett szó." A kisgyűlések után valamennyi kerületi vb rendkívüli ülésen vitatta meg a törvénytervezetet, majd a BVT V. B. 1954. szeptember 15-én ugyancsak rendkívüli ülésen tárgyalta egyrészt a kerüjetek részéről elhangzott észrevételeket, másrészt a saját véleményét. A BVT V. B. észrevételeit eljuttatta a minisztertanácshoz. (Ennek példányát nem sikerült felkutatni.) A második tanácstörvény, illetve az ezzel összefüggő más rendelkezések vitájára az országgyűlés 1954. szeptember 21 —22-i ülésszakán került sor. Az országgyűlés először az Alkotmány módosításáról szóló 1954. évi VIII. törvényt fogadta el, majd elfogadta az 1954. évi IX. törvényt a tanácsok tagjainak választásáról. (E törvény megszüntette a póttagok választását és elrendelte a tanácstagok választókörzetenként történő választását. (Ez után került sor az 1954. évi X. törvény, a tanácsokról szóló tv tárgyalására. A jogi bizottság jelentését Pongrácz Kálmán, a bizottság előadója terjesztette elő, amelyben javasolta a főváros jogállására vonatkozó 65. paragrafus felvételét. Az országgyűlés az előterjesztést elfogadta és törvényerőre emelte.) Meg kívánjuk jegyezni, hogy a főváros különleges jogállására vonatkozóan sem a kerületi, sem a BVT vb-ülésén nem hangzott el javaslat. Ez a kérdés a Budapesti Racionalizálási Bizottságnak a BVT V. B. 1954. június 18-i ülése elé terjesztett jelentésében fogalmazódik meg először. A jelentés többek között megállapítja: „Rendeletekben és a miniszterek országos utasításaikban a Budapesti Városi Tanácsot a megyei tanácsokkal azonosnak minősítik. Nem veszik figyelembe Budapest és ezzel kapcsolatosan a Budapesti Városi Tanács különleges helyzetét sem politikai, sem gazdasági szempontból. Ez a körülmény elsősorban a tervgazdálkodás terén (anyag, bérezés stb.) okoz nehézségeket. A hiányosságok abból erednek, hogy a Budapesti Városi Tanács különleges jogállását átfogóan jogszabály nem határozza meg." Ugyanez a megállapítás bekerült a Racionalizálási Kormánybizottsághoz intézett 1954. július 14-i előterjesztésbe is.