Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Ez év április 4-től a Park belépődíját 50%-kal csökkentették. Az árcsökkentés azt eredményezte, hogy a látogatottság megnövekedett. A Vidám Park látogatottságának alakulása 1950—1954-ig a következő: 19S4. szeptember S-ig 1 812 111 fő, ami még ebben az évben előreláthatóan eléri a 2 miihót. A Vidám Park ez évben 3 nagy szórakoztató üzemmel bővült: a „Vízi körhinta' 5 , a „Moszkva dioráma", és a „Vasútjáték" (gyermekek részére) segíti elő a dolgozók foko­zottabb szórakozási igényét. Nagy fejlődés történt a világítás növekedése terén is a Vidám Parkban. 34 új kandellá­bert áhítottak fel, megszűnt a felső vezeték, helyette földalatti kábeleket építettek. Az üze­mek világítási berendezését korszerűsítették, új világítási berendezések készültek. Idén először kaptak egyes üzemek neon-világítási berendezéseket. A Park dolgozói részére munkás öltözők létesültek korszerűen berendezett mosdók­kal, zuhanyozókkal. Új aszfalt utakat építettek a Park területén és a parkosítást is bővítették. Minden üzem a régi fabódék helyett új üvegezett, modern pénztárat kapott. A Vidám Park egyik legnépszerűbb üzemrésze a Gyermek Park. Csúcsforgalmi napokon területe kicsinek, szórakoztató üzemeinek száma pedig kevés­nek bizonyul. A Gyermek Parkban belépődíjat nem kell fizetni, így ha minden gyermek 4—5 üzemben szórakozik, akkor sem jelent 2—3 forintnál nagyobb megterhelést a szü­lők számára. (A használati díj üzemenként egységesen 50 fillér.) Csúcsforgalom idején a Gyermek Parkban kb. 14—16000 jegy kerül eladásra. A Gyermek Park látogatottsága az idei évben szeptemberig kb. 350—400 000, ami a tavalyi évvel szemben 70—80 000 főnyi emelkedést mutat. XXIII/114. A BVT V. B. népművelési osztályának iratai, 170 659/XI./1957. sz. Géppel írt sokszorosítás. A BVT V. B. 1953. október 22-én tárgyalta a Budapesti Műsoriroda munkájáról szóló elő­terjesztést. A jelentés megállapította, hogy: „Még nem tudta megszerezni a terület kultúrpolitikai irányítását... úgyszólván minden energiáját a 6 nagyobb műsoros hely műsoraira és ellenőrzésére fordították." A BVT V. B. 1954. november 11-i ülésén az iroda nevét „Budapesti Nép- és Tánnczenei Központra (BNTK)" változtatta. Egyébként az átszervezés és az elnevezés megváltoztatása már júniusban felmerült. Az 1954 júniusában a zenekarvezetők számára a BVT V. B. népművelési osztályán tartott értekezleten úgy beszéltek a BNTK-ról, mint megalakult szervről, amelynek már az igazgatóját is kinevezték (július i-ével). Június 15-én a Népművelési Minisztériumban miniszteri értekezletet tartottak, amelyen megtárgyalták a vendéglátó ipari szórakoztatás helyzetét. Ezen az értekezleten — mint erről a BVT V. B. népművelési osztályának munkatársa a népi zenekar, a szalon - és tánczenekarvezetők 1950- ben 1951- ben 1952- ben 1953- ban 643 890 fő 881 482 fő 932 806 fő 1 645 506 fő

Next

/
Oldalképek
Tartalom