Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

nagyobb része a vendéglátóipari vállalatokon belül működik — dolgozóink legnagyobb tömegeihez jut el. A Budapesti Pártbizottság által 1953. decemberében összehívott aktíva értekezlet megállapította, hogy éppen a zenének ez az ága áll igen erős mértékben kozmopolita befolyás alatt. A tánczene színvonalának romlását egyrészt az okozta, hogy ebben a műfajban a zenekarok száma erősen megnövekedett — háttérbe szorítva a népzenét —, másrészt — és az a súlyosabbik ok, hogy zenei területünk irányítói — lenézve ezt a műfajt — nem tartották kezükben a szórakoztató zene gyeplőjét. A zenekarok látva az irányíttatlanságot, azt hitték, hogy szabad a vásár és nyakló nélkül tűzték műsorukra a csempészett amerikai számokat, sőt a magyar táncdalokat is igyekeztek nyugati módon hangszerelni és így előadni. Ennek az erős kozmopolita behatásnak meg is volt az „eredménye", mert fiataljaink egy részének jampeces viselkedését, öltözködését, gyenge erkölcsi felfogását ez még csak rontotta, amely kihatott a munkájukra, családi életükre is. A kozmopolita invázió legszembetűnőbb jele az, hogy nemzeti tánczenélésünk hagyományait őrző cigányzenekarok fokozatosan kivonultak a vendéglátóipar területéről. Ezeknek a helyét kis létszámú tánczenei együttessek foglalták el. (Pl. 1 zongora, 1 dob.) Egyik legsúlyosabb hibánk volt, hogy a Budapesti Műsoriroda, amely 1953. júniusában alakult, megfelelő erkölcsi és anyagi alapok híján elmerült a zenész munkaközvetítés napi nehézségeiben, maradék erejét egy-két műsoros szórakozóhely műsorának összeállítására fordította. A műsor közvetítést időközben átvette az Országos Filharmónia Műsorközpontja;, majd a Műsorközpont megszűnése után a Népművelési Minisztérium határozata szerint újból ennek az intézménynek kell átvennie. Mivel az Iroda megfelelő anyagi alap híján ki volt szolgáltatva megrendelőinek, ez is csak elősegítette ilyen irányú kultúrpolitikánk hitelvesztését. Felsőbb pénzügyi szerveink vizsgálat során megállapították, hogy ilyen anyagi feltételek mellett nem lett volna szabad létrehoznunk ezt az intézményt. Ez év júniusában azonban lényeges változás következett be. A Népművelési és Belkereskedelmi Minisztérium közös határozata alapján komoly, az egész területre kiható intézkedések történtek. A határozat kimondta, hogy népi zenekaraink számára méltó helyet kell biztosítanunk a vendéglátóiparban, tánczenekaraink műsorát és játékstílusát pedig meg kell tisztítanunk a kozmopolita behatástól. A határozat szellemében a Népművelési Minisztérium bizottságot alakított, amely bizottság helyszíni vizsgálódások alapján javaslatot tett a Minisztériumnak több együttes vagy szólista figyelmeztetésére, súlyosabb esetekben pedig a rendőrségi működési engedély visszavonására. Ezzel egy időben több munkahelyre (pl. Emke kávéház, Margitszigeti Nagyszálló), ahol eddig tánczenekarok működtek, élvonalbeli népi zenekarokat állítottak be. Az intézmény átszervezése óta 296 szórakozóhelyen működik zenekar. Ebből 55% népi zenekar, 45% tánc- és szalonzenekar.