Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

ték meg, mert az irodaház építkezések a szükséglettel még mind ez ideig nem állanak arányban és ezeknek az 1950-5 i-ben való fokozásával is csak legfeljebb azt remélhetjük elérni, hogy a lakásoknak iroda céljára való lefoglalása kisebb mérvű lesz. Ilyen körülmények között az 1951. évi lakásépítés célja nem lehet más, minthogy legalább az ipari lakosság lakta kerületek fontosabbjait, ott, ahol a lakásszükséglet a legnagyobb a lakáshiányt enyhítsük. Az építkezéseket úgy célszerű végrehajtani, hogy egyidejűleg döntő városrendezési célokat, fővárosunk szociális átalakítását szolgálják és amellett a gazdaságosság követelményeit a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék. Ezért az építkezéseket megkezdett lakótelepeink befejezésével, továbbá elsőrendű főútvonalaink néhány helyre való összpontosításával, úgy kell megoldanunk, hogy elsősorban a belső városrészek és a peremvárosok közötti területek tervszerű, városias beépítésére vegyük az irányt. Az 1951. évben a lakásépítés döntő részét a fentiekben vázolt elvek szerint új lakás építéssel és romlakás helyreállítással kívánjuk megvalósítani. A romlakások helyreállítását elsősorban a főútvonalakon végezzük el és ezen felül azokat a lakásokat állítjuk helyre, amelyek helyreállítása a leggazdaságosabb. Az új lakásépítésre és a romlakás helyreállításra rendelkezésre álló összegből kb. 80%-ot kívánunk új lakások építése, 20 %-ot pedig romlakások helyreállítása céljára felhasználni. Külön kell megállapítani a lakásalap növelését szolgáló egyéb beruházások (nagylakás megosztás, üzlethelyiség átalakítás, szövetkezeti lakás építés) valamint a lakásalap csökkenését megakadályozó irodaház építésének keretét. Javaslatunk a következő: 1. Üj lakás építésre 128,7 millió forint 1868 lakás 2. Romlakás helyreállítás 25,- millió forint 500 lakás 3. Nagy lakás felosztás 7,- millió forint 350 lakás 4. Üzlet céljára szolgáló helyiségek átalakítása 3,- millió forint 150 lakás 5. Irodaház építése H4

3- millió forint 75 000 m

2 iroda (kb. 4000 szoba) összesen tehát 163,7 millió forint beruházással 2 888 lakást nyerünk és további 114 millió beruházással 75 000 m

2 irodahelyiséget, ami kb. megfelel 4000 szobának. Az 1951. évi lakásfejlesztési tervünk keret összege tehát 277,7 millió forint, aminek eredményeképpen nyernénk 2 888 új lakást, és a lakásalap csökkenését eredményező további lakás igénybevételt irodahelyiségek céljára megszüntetnénk. A lakásalap növekedésének megállapításánál tekintetbe kell venni azt, hogy az építkezések 171 elavult lakás lebontásával járnak együtt, tudniillik az építkezést csak úgy lehet lebonyolítani, ha az építendő területek egy részén a meglévő földszintes és elavult lakásokat lebontjuk. Tulajdonképpen a lakásalap megállapításánál tekintetbe kell venni azt is, hogy évről évre a fennálló lakásalapnak egy bizonyos mennyisége lakhatatlanná, bontandóvá válik. Ezt a mennyiséget évi i%-ra szokták venni. Ha azonban ettől eltekintünk és csak 1/2%-ot számolunk, akkor is a 450 000 budapesti lakásból évente kb. 2 250 lakás avul el, aminek a