Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

munkánk eszmei- politikai tartalmát, nevelési módszereink megjavítását. Növelnünk kell kádereink politikai szakmai felkészültségét. Pongrácz a Végrehajtó Bizottság elnöke B/Arch./95. f./5- ICS./37. őc/1953. Géppel írt tisztázat. Az ötvenes évek elején a kádermunka fokozottabb hangsúlyt kapott a tanácsoknál is. Az MDP II. kongresszusának (1951. február 25—március 2.) határozata III. pontja kimondta: „A szocializ­mus építése, a kizsákmányolók fokozódó kiszorítása élesítette és tovább élesíti az osztályharcot: a kulákok ellenállását, az államgépezetben még megbukó reakciós elemek szabotálását..." Feltehetően a kongresszus állásfoglalásával függött össze, hogy a belügyminiszter 0604/1951. I/5. sz. leirata alapján a helyi tanácsoknál — így a fővárosiaknál is — önálló személyzeti osztályt kellett szervezni. (Addig a BVT V. B. titkárságán belül működött a személyzeti csoport. Egyébként az 1026/1955. MT (II. 23.) sz. határozat a személyzeti ügyek intézését ismét a titkárság hatáskörébe utalta.) A BVT V. B. 1953. október 22-i ülésén tárgyalta meg a személyzeti osztály által előterjesztett „Határozati javaslatok a vezetők kádermunkájának megjavítására és a BVT V. B. vezetőinek, osz­tályvezetőinek és igazgatóinak hatásköri lista tervezetét". A javaslat alapgondolata: a vezető az első számú káderes! E gondolat jegyében megjelölte az egyes vezetők hatáskörébe tartozókat funkciók szerint. Az előterjesztés külön foglalkozott az új értelmiség munkába állításával, 74 főben jelölte meg a különböző végzettségű egyetemistákra vonatkozó tanácsi igényt. A vb az előterjesztést el­fogadta. A tanácsi apparátus kádermunkájának egészéről a BVT V. B. először 1954. február 18-án tár­gyalt. Az üléshez készült előterjesztés bizonyos hibák elismerése mellett — pl. a vezetők között kevés a nő — megfelelőnek ítélte a személyzeti munkát, amely véleményt a vita, majd az elnöki zár­szó is megerősített. 1. Az MDP KV Politikai Bizottsága 1951. december 6-án foglalkozott a BVT munkájával (1. a 32/a. számú iratot). Már maga a jelentés is elmarasztaló megállapításokat tett a tanácsi appa­rátus káderhelyzetéről. Az MDP KV PB határozata különösen fontosnak tartotta az ún. kulcspozí­ciók megfelelő személyekkel történő betöltését. 2. Az MDP BPB hivatkozott ülésének anyagát nem ismerjük. Rendelkezésünkre áll egy, fel­tehetően 1952 áprilisában készült hasonló tárgyú, a BVT V. B. személyzeti osztálya vezetőjének aláírásával ellátott jelentés. A jelentés többek között megállapítja: „A városi tanács érdemi ügy­intézőinek száma 788. Az érdemi ügyintézők közül 405 került be 1945 után a közigazgatásba. Ezek közül eredeti foglalkozás szerint 214 munkás, 8 paraszt, 287 alkalmazott, 92 értelmiségi, 4 egyéb foglalkozású. Származás szerinti megoszlás: 199 munkás, 58 paraszt, 141 alkalmazott, 35 értelmi­ségi, 72 egyéb. A számok is azt bizonyítják, hogy az 1945 után bekerült káderek szociális összetétele nem megfelelő..." A továbbiakban a kádermunka hiányosságairól szólva megállapítja: „...nem ismertük fel a városi tanácsnál meghúzódó nem kívánatos ellenséges elemeket... Júliusban (1951) újra fel­mértük az ellenséges, nem kívánatos elemek számát és több mint 280 olyan elemet találtunk, akik részben származásuk vagy múltbeli magatartásuk után nem kívánatos, hogy a tanácsi apparátusban dolgozzanak. .. A múlt év folyamán 125 régi horthysta tisztviselőt távolítottunk el a Városi Ta­nácstól." 3. Az említett statisztika nem volt az irat mellett. Egy korábbi kimutatás, amely az 1952. má­jusi állapotnak felel meg, 1077 kulcspozícióban levő személy adatait összegezi három csoportra bontva. A kimutatás az I. csoportba a vb osztályvezetőit és a kerületi vb elnököket sorolja, számuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom