Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

szeti Osztály, továbbá a VI., IX., XI., XIX. kerületi tanácsok munkájában, javulást eredményezett. Fontos feladatunk, hogy az I., III. és az V. kerületekben szilárd, rátermett káderekkel töltsük be az üres személyzeti csoportvezetői funkciókat. A kulcspozícióban lévő káderek közül a BVT-nél 50%-kal történt munkaközbeni megismerés. A kevés számú foglalkozást enyhíti az a tény, hogy a kulcspozíciókból eltávolított 64 káderrel foglalkoztunk és ennek eredményeként lettek leváltva, illetve egyesek magasabb funkcióba helyezve. A kerületi tanácsoknál 957 káder közül csak 730-cal történt munka közbeni megismerés. A BVT Személyzeti Osztálya fokozottabb mértékben fogja ellenőrizni és segíteni, hogy a fenti lemaradásokat bepótolják. A munka közbeni megismerések egyes területen minőségileg javultak, alaposabban készítik elő a foglalkozásokat és fokozottabb mértékben érezhető nevelő hatásuk a káderek munkájában, magatartásában. Pl. a BVT-nél N. N. és N. N. csoportvezetőkkel való foglalkozás után kádermunkájukban komoly javulás mutatkozik, jobban segítik és ellenőrzik munkatársaikat. A XIX. ker. igazgatási osztályvezető a foglalkozás eredményeként kapkodó, rendszertelen munkáját, szervezetté, tervszerűbbé tette, ami az egész osztály munkájának javulásához vezetett. A nevelés eredményeként fokozódik a bürokrácia elleni, a Párt és Kormányhatározatok maradéktalan végrehajtásáért folyó harc. A munka közbeni megismerésekben elért eredmények mellett is komoly hibák tapasztalhatók. Pl. a I., II., III. kerületben a káderek múltja igen hiányosan van ellenőrizve. Nem érvényesül kellően a foglalkozások nevelő hatása pl. a IV. kerületben. A szakvezetők kádermunkájában mutatkozik egyes területeken javulás. Pl. a BVT Oktatási és Begyűjtési Osztályán vagy a XVII. kerületben, ahol az osztályvezetők rendszeresen, munka közben nevelik kádereiket, ellenőrzik és segítik munkájukat. Az e téren mutatkozó eredmény még nem jellemző minden területre, még nem hozott döntő változást a szakvezetők kádermunkájában. Ez nagyrészt abból fakad, hogy több helyen a vezető pl. a kerületekben a VB elnökök, mint első számú káderesek, sem végzik megfelelően feladataikat, nem nevelik következetesen az osztályvezetőket, így azok nem fordítanak sok gondot a dolgozóik fejlődésére. Pl. az V. kerület VB elnöke nem látja tisztán tennivalóit a káderek nevelésében, a Személyzeti Csoport pedig nem adott kellő elvi, módszerbeli segítséget az osztályvezetőknek, így azok csak kismértékben törődnek a nevelő munkával. Ugyanez mondható a BVT (VIII.) Városrendezési és Építészeti, valamint a (XVI.) Kommunális Osztályáról, ahol a vezető ugyancsak nem foglalkozik megfelelően kádereivel. összefoglalva megállapítható, hogy vannak eredmények a kulcspozíciók összetételének megjavításában, a káderek nevelésében, politikai és szakmai képzésében. Az elért eredmények ellenére is a kulcspozíció megerősítése elmaradt a tanácsok egyre növekvő feladataitól, ami megköveteli a kulcspozíciók gyorsabb ütemű megszilárdítását. Feladatunk az üres állások megfelelő káderekkel való betöltése, a nők arányszámának emelése, különösen a vezető- és középkádereknél, az értelmiségiek fokozottabb mértékű bevonása az irányító és ellenőrző munkába egyes szakterületeken. Tovább kell emelnünk nevelési