Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
Lopás Üz. lop. Sikk. Árdrág. Áll. elv. Tervbüncs. Január 338 409 323 IOI 7 3i Február 345 505 457 139 20 5 Március 456 452 266 98 30 16 Április 422 410 240 50 19 16 Május 337 400 227 81 21 10 Június 521 392 292 98 18 18 Július 427 476 279 115 14 21 Összesen 2846 3044 2084 682 129 117 A fenti statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bűncselekmények Budapest területén szinte kivétel nélkül emelkedő irányzatúak. A valóságos helyes értékelés kedvéért azonban már elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a bűncselekmények ugyan bizonyos mértékig emelkednek, azonban nem úgy, mint ahogyan azt a statisztika mutatja. Az elmúlt év hasonló időszakában a Budapesti Rendőrkapitányság statisztikai adat szolgálata nem volt megfelelően pontos. Így pl. 1951. első három hónapjában az üzemi lopások egyáltalán nem voltak értékelhetőek, mert üyen szempontból a statisztika nem adott választ. Ugyanakkor nem a valóságot tükrözik ugyanennél a bűncselekménynél az áprilisi és május havi adatok, mert ezekben a hónapokban Budapest területén 27-nél vagy 88-nál sokkal több üzemi lopás történt, amit legjobban bizonyít a június havi statisztikai adat, amely az előző két hónapnak többszöröse. Amint már előzőekben említettük, növekedés a bűncselekményeknél az elmúlt évhez viszonyítva feltétlen tapasztalható. Ennek az oka egyrészt abban kereshető, hogy a szocialista szektor állandó növekedésével egyidejűleg az üzemeken és vállalatokon belül megnövekedett az osztályidegenek száma is, akik minden alkalmat felhasználnak arra, hogy saját anyagi bázisukat növelve lopják, harácsolják a dolgozó nép vagyonát, mint ahogy azt az eredményesen lefolytatott esetek nagyszámú példája bizonyítja. Itt kell azonban megemlíteni azt a körülményt is, hogy nem megfelelő az ellenőrzés a vállalatok részéről, amely szintén magában hordja a bűncselekmények, illetve a lopások elkövetésének lehetőségét. Amíg az elmúlt évben a vállalatoknál és üzemeknél igyekeztek a vállalatvezetők a lopásokat elsimítani, „házon belül" elintézni, addig az elmúlt év végén, illetve ebben az évben már inkább folyamodtak ahhoz, hogy az egyes lopások esetében a feljelentést a rendőrség felé megtették, ami természetszerűleg növelte a statisztikai számadatokat. A sikkasztások statisztikai adatai már sokkal hitelesebb összehasonlítási alapul szolgálnak. A sikkasztások döntő többsége a szocialista kereskedelmen belül fordul elő, az iparban viszont zömével — nem beszélve egyes esetekről — kisebb jelentőségű elsikkasztási esetek fordulnak elő, mint pl. toborzási jutalom, munkaruha elsikkasztása, stb. Ezek a bűncselekmények számszerűségben növelik ugyan a statisztikai adatokat, azonban társadalom veszélyesség szempontjából nem jelentősek. Ugyanakkor azonban a kereskedelemben elkövetett sikkasztások komoly társadalom veszélyességűek és ennél a kérdésnél kétségtelenül a rendőrség munkáján túlmenően felelősség terheli az egyes kereske-