Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
ülésekre készített előterjesztések közlésekor - amennyiben ezt az iraton feltüntették - a dokumentum keletkezésének időpontját vettük figyelembe a besorolásnál, az előterjesztést megtárgyaló testületi ülés időpontját a legendában közöljük. Ha az előterjesztés keltezés nélkül készült, a vonatkozó testületi ülés keltét vettük mérvadónak. Az egyes iratok címeit a kötet szerkesztői fogalmazták. A cím az iratot készítő hivatal ül. egyes esetekben tisztségviselő nevét tartalmazza, továbbá annak a hivatalnak, szervezetnek a nevét, ahova az iratot felterjesztették, megküldték, valamint a közölt anyag témáját. Itt jegyezzük meg, hogy a főváros kerületeiben a tanácsoknál egyes osztályok több szakigazgatási feladatot láttak el, s ez tükröződött az osztályok elnevezésében. Tehát pl. a 15. 16. sz. irat is egy osztály, a IV. ill. a XVIII. ker. ipari-kereskedelmi és mezőgazdasági osztályának előterjesztését tartalmazza. Kötetünkben eltérő írásmóddal közöljük a forrásokat, valamint a címeket, a jelzeteket, kommentárokat és jegyzeteket. Amíg az előzőekben, az iratanyag esetében a betűhív közlést éreztük szükségesnek, az utóbbiak esetében a mai helyesírás elvei érvényesültek. Az egyes iratok esetében tehát csak a nyilvánvló helyesírási, gépelési hibákat javítottuk ki. A sajnos elég gyakori stiláris hibákat csak megértést zavaró esetekben korrigáltuk. Ha a szöveg kifejezetten értelemzavaró volt, de javítása jelentékeny átszerkesztést igényelt volna, zárójelbe tett SIC! jelzést használtuk. Az egyes dokumentumok azonosítására szolgáló adatokat az ún. legenda adja meg, tájékoztatva az olvasót a közölt irat fajtájáról, lelőhelyéről. Miután kiadványunk anyagának döntő többsége Budapest Főváros Levéltárából származik, ezért a lelőhelyet csak a más forráshelyekről származóknál tüntettük fel. Ugyanígy elhagytuk az iratok keletkezési helyének külön történő feltüntetését, hiszen valamennyi irat Budapesten keletkezett. A közölt irat egészére vonatkozó ismereteinket, melyek úgy véljük segíthetnek az anyag jobb megértésében a legenda utáni kommentárban közöljük, ezt követik a szöveg egy-egy pontjához fűzött arab számmal jelölt megjegyzéseink, az ún. jegyzetek. Kötetünkben az iratokhoz a bevezető tanulmány mellett a rövidítések feloldását szolgáló jegyzéket mellékelünk, valamint korabeli fényképekkel egészítjük ki a teljes szöveget. A kötet fényképeit az MTI valamint a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteményéből válogattuk, arra törekedve, hogy olyan képanyagot állítsunk össze, amely többségében 30-35 év után először kerül nyilvánosságra. Befejezésül a szerkesztők köszönetet mondanak szakmai segítségükért a kötet főszerkesztőjének és a két lektornak. Köszönik továbbá az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma és Könyvtára, az MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma, az Űj Magyar Központi Levéltár, a Minisztertanács Titkársága Irattárának, a SZOT Központi Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár valamint a Budapest Főváros Levéltára mindazon munkatársainak segítségét, akik anyagismeretükkel, észrevételeikkel járultak hozzá a két kötet anyagának összeállításához. Itt mondanak köszönetet végül a mű anyagának - esetenként többszöri - gépelését nagy figyelemmel végző munkatársaknak.
