Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
ros több pontján a magasban lévő emeleteken, sőt egyes magasabb területen lévő üzemekben is kisebb zökkenők mutatkoztak és a Vízművek két ízben is olyan ponton volt, hogy csak a közbe jött időjárási enyhülés miatt nem állt be nagyobb fennakadás. Mivel a vízellátás biztosítása nem lehet véletlenségekre bízva, kötelességünk, hogy a szükséges tartalékot biztosítsuk, ezt pedig a felosztásunk során a Vízműveknek juttatott 22 millióból nem tudjuk megtenni. Egyedül a Vízműveknek további 8 millió forintra van szüksége, hogy a jövő nyári vízellátás minimális biztonságát megteremtsük. Külön kell megemlíteni, hogy a kommunális vonalon 510 ezer forint gépkeretet biztosítanak, amelynek 60%-át adtuk a Vízműveknek. Ezzel szemben kommunális vállalataink közöl egyedül a Vízművek gépberendezésekre fordítandó beszerzési igénye 4,3 rnillió, amelyet ha nem biztosítunk részére, az időközben megépülő kutakat nem tudjuk üzembe helyezni. Mivel gépkeretet sem a Helyi Ipar Minisztériuma, sem a főváros biztosítani nem tud, kizárólag az Országos Tervhivatal biztosíthatja, hogy vízszolgáltatási feladatunknak megfelelhessünk. A csatornázásra juttatott 13 millió forintból nem tudjuk elkezdeni a pesterzsébeti szennyvíztisztító-telep építését (5 millió forint szükséges), amelyre pedig a csepeli Dunaág mai tarthatatlan állapotának megszüntetése miatt szükség van. A Gyógyfürdők Vállalatnak 2,2 millió forintot juttattunk, amelyből a Szabadságstrand bővítése mellett nem jut sem a Palatínus nagyobbítására, sem az Ybl-fürdő helyreállítására. A legszükségesebb parkosításra csak minimális összeget tudtunk biztosítani, amelyből nem fedezhető a II. és III. kerületi pártházak 1,5 millió forintot kitevő parkosítása. Lakásépítésre 17 millió forint marad, amelyből elsősorban folyamatban lévő építkezéseket fogjuk befejezni és így csak kb. 40%-a jut az 1953. évben újabb lakások termelésére. Ez azt jelenti, hogy 1953. évben kb. 100 lakást tudunk építeni, holott figyelembe kell venni azt, hogy a lakások avulásával kapcsolatban (romlakók elhelyezése, életveszélyes épületek bontása, szükséglakótelepek felszámolása), továbbá a Városi Tanács és vállalataink dolgozóinak legminimálisabb lakásigényeinek kielégítésére legalább 600 lakás építése szükséges, tehát kb. 30 millió forint. Többi kommunális vállalatunk problémája is megoldandó, így elsősorban a Köztisztasági Vállalat gépesítése, a Kertészet, a Temetkezési Vállalat fejlesztése, ezek azonban nem olyan égetőek, mint az előzőekben felsorolt problémák. Rá kell mutatni arra, hogy fenti minimális igényeink között nem vettünk figyelembe olyan fontos kérdéseket, amelyeket párt- és kormányszervek, de magunk is megoldandónak tartunk. így nem vettük fel — mert a lehetetlenül alacsonyan megállapított keretbe semmiképp sem fér bele — a Margitsziget fejlesztését és rendbehozását, a Gellérthegy rendezését, a lágymányosi állandó kiállítás építésének elkezdését, amelyeket komplex beruházásként kell kezeim és mely három munkához 1953-ban első részletként legalább 30 millió forintra volna szükség. A két, gáztermelő és gázszolgáltató vállalatunk fejlesztésére a Bánya és Energiaügyi Minisztérium 22 milliót adott. Ezzel szemben további 24 millió kell ahhoz, hogy a termelő üzem megkezdett munkáit befejezze és olyan kemence-átépítést hajtson végre,