Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

néhány igen fontos osztályának a vezetőin, vagy csoportvezetőin kívül résztvesz az egyik kerület végrehajtó bizottságának elnöke és az egyik állandó bizottság elnöke is. Ennek a bizottságnak a feladata a kerületi tanácsok részére átadandó ügyek megállapítása, a decentralizálás tervének kidolgozása. A bizottság január első felében az osztályokkal megtárgyalta a leadandó feladatokat, ennek alapján az osztályok javaslatot tettek a bizottságnak. A bizottságot munkájában az az elvi álláspont vezeti, hogy minden olyan igazgatási, hatósági, rendészeti feladatnak, amely nem országos jellegű, a minisztériumoktól a budapesti városi tanácshoz kell kerülnie. Ugyanígy minden feladatnak, amely nem terjed ki egész Budapestre, le kell kerülnie a kerületi tanácsokhoz. Ugyanez vonatkozik a gazdasági szervező munkára is. Ami helyi szükségletet elégít ki, azt az illető tanácsnak kell ellátnia. Főként vonatkozik ez a kereskedelem területére. Véleményünk szerint minden kiskereskedelemnek a kerületi tanácshoz kell tartoznia, csak az irányítás és az elosztás maradhat a budapesti tanácsnál. A helyi ipari vállalatok közül azoknak, amelyek helyi, budapesti szükségletet elégítenek ki, a budapesti tanácshoz kell kerülniök, amelyek pedig a kerületi szükségletet el tudják látni, azoknak a kerületi tanácsokhoz. Hogy ezt keresztül vihessük, annak előfeltétele a tervmunkák, valamint a pénzügy le vitele és a jelenlegi kötöttségektől való megszabadítása. A feladatok fokozatos levitelével bürokrácia mentes, rugalmas szervezetet kell kiépíteni. A budapesti tanács osztályai irányító és ellenőrző szervek legyenek, operatív végrehajtó munkát ne végezzenek. Azokat az operatív feladatokat, amelyeket továbbra is a budapesti tanácsnál kell tartani, ne az osztályok végezzék, hanem a hivatalok vagy igazgatóságok. Az Építési Osztályt például — a bizottság javaslata szerint — két részre bontanánk: az egyik volna az építési hivatal, amely mint hivatal működnék és intézné a városrendezési, helyszín kijelölési, műszaki feladatokat, a műszaki nyilvántartást. A másik részből alakulna az építési igazgatóság, amely irányítaná az építési trösztöt. Később nyilvánvalóan kerületi trösztök is lesznek. De létesülni fognak úgynevezett kombinátok is. A kerületi kombinátok többféle helyi szükségletet kielégítő munkát foghatnak össze. Ehhez a szervezethez biztosítani kell a megfelelő, de nem túlméretezett létszámot, a tervmunkák és pénzügyek decentralizálását. Mindenféle központosítást az operatív ügyek intézésében kerülni kell, mert a központosított feladatok embereket vonnak magukhoz, feleslegesen elveszik a kerületek önállóságát. Az új nagyjelentőségű gazdasági feladatok felvetik a káderproblémákat is. Ennek megoldásához mielőbb megfelelő tanfolyamot kell szervezni, mert főként a kerületekben fog mutatkozni a megfelelő káderek hiánya. Mindezeknek az általános alapelveknek és szervezési módszereknek előrebocsátása után megemlítek néhány olyan feladatot, amelynek hozzánk való lekerülését, illetve a kerületekhez való leadását indokoltnak és szükségesnek tartjuk: Elsősorban a kereskedelem terén a minisztériumtól hozzánk kell kerülniök a kiske-