Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

szonyait a minimálisan szükséges mértékben megjavíthassuk. A 70 000 lakás létesítése még nem teszi lehetővé elavult városrészek átépítését, amely nagyobb mértékű bontásokkal jár, sem főútvonalaink szocialista fővároshoz méltó teljes kiépítését. E kérdések megoldásához szükséges a lakásépítés távolabbi ütemét képező további 100 000 lakás helyének kijelölése az általános tervben. Az általános városrendezési terv első és második ötéves tervre szóló ütemében elhelyezésre váró beruházások megvalósításához kereken 17 milliárd forint szükséges. Tekintettel arra, hogy az első ötéves tervben beállított lakások és a földalatti gyorsvasút 3,35 müliárd forintot jelentenek, valamint, hogy az ugyancsak már eldöntött beruházások (Nemzeti Színház, egyetemek fejlesztése, közmű fejlesztés stb.) több milliárd forintot tesznek ki: az első ötéves tervben már mintegy 6 milliárdos beruházással számolhatunk. Figyelembe véve népgazdaságunk nagyarányú fejlődését a két ötéves tervben a 17 müliárdos keretösszeg alapján való tervezés reális. A városrendezési terv egyébként nem operatív terv, feladata nem a végrehajtandó beruházások meghatározása, hanem ezek városrendezési szempontból kívánatos sorrendjének és helyének kijelölése. A tervben foglalt javaslatok megvalósításának évenkénti ütemezése az egyes tervidőszakokra készülő népgazdasági tervek feladata. Melléklet Budapest általános rendezési tervének programja I. A tervezés irányelvei 1. A főváros rendezését a Szovjetunió városrendezési tapasztalatai alapján kell megvalósítani olymódon, hogy Budapest új arculata visszatükrözze a dolgozó nép hatalmát, optimizmusát és növekvő jólétét. 2. Budapest adottságainak figyelembevételével az általános rendezési tervet kb. 2 millió lakosra kell elkészíteni azzal, hogy a mai kb. 1 600 000 főnyi lélekszám előreláthatólag már az első és második ötéves tervidőszakban mintegy 170 000 fővel emelkedik. 3. A tervnek elsősorban a szocialista fővárossá fejlődő Budapest városszerkezetét kell meghatároznia — ki kell jelölnie az ipari telepítésre, lakások és közintézmények elhelyezésére, zöldterületek létesítésére, ill. fejlesztésére alkalmas területeket. 4. Budapesten az ország többi részéhez képest aránytalan mértékben zsúfolódott össze a gyáripar, az iparüzemek, amelyek nagyrészt nem a lakosság érdekeinek megfelelően, és a szocialista ipartelepítési szempontból is helytelenül helyezkedtek el, részben elavultak és jelenlegi helyükön fejlődésre képtelenek. Ezért Budapest általános rendezési tervében a) Az ipar országos decentralizációs elvének megfelelően nagyobb új üzemek telepítését nem kell figyelembe venni, de szükséges a már meglévő és a növekvő főváros szükségleteit ellátó ipar korszerűsítése, annak figyelembevételével, hogy ezt magán a városon belül is decentralizálni kell. b) Meg kell határozni, hogy a fennálló iparüzemek közül melyek azok, amelyek elavult-