Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

leti végrehajtó bizottság által ki nem utalhatók még a bentlakó társbérlők, vagy albérlők részére sem. Az ilyen irányú kérelmeket a Budapesti Tanács VB XIV. Lakásgazdálkodási Osztályához kell küldeni. Erről a III. Igazgatási Osztály, a XIV. Lakásgazdálkodási Osztály vezetőjét, valamint fent megjelölt kerületi végrehajtó bizottsági elnököket értesíten. Pongrácz Kálmán VB elnök XXIII/103. A BVT V. B. Titkárságának iratai, 00207/1951. sz. Géppel írt tisztázat. 1951. február 25 —március 2-ig ülésezett az MDP II. kongresszusa. A kongresszuson a párt vezetői egy rövidesen várható európai háború hitébeA szinte a végletekig fokozták a politikai bizalmatlanságot. Ennek a politikai bizalmatlanságnak következményeként történt a volt uralkodó osztályok tagjainak kitelepítése Budapestről és a vidéki városokból. A rendőrségi akció eredményeként, a fellebbezések elbírálása után a fővárosból 5182 családot, összesen 12 704 személyt telepítettek ki. A kitelepítési akció 1951. május 21. és július 18. között zajlott le. Budapesten a kitelepítések során kb. 5000 lakás szabadult fel. (A volt magyar uralkodó osztályok — egy 1951-es felmérés tanulságai. Rátid András, História, 1981. 3. szám.) Egy 1953. novemberi jelentés szerint — a későbbi szórványos kitelepítésekkel együtt — a fővárosból összesen 13 670 főt telepítettek ki, közülük a Hortobágyon 7281 fő (2524 család) élt. A kitelepítendők meghatározásánál számba vették a tőkés és földbirtokos osztály minden rétegét, beleértve a magasrangú állami tisztségviselőket is, függetlenül attól, hogy mikor töltötték be funkciójukat. így kerülhetett sor pl. dr. Csorba Jánosnak, Budapest felszabadulás utáni első polgármesterének kitelepítésére, aki 1944 őszén a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának helyettes vezetője volt. De voltak a kitelepítettek között más fővárosi vezető tisztviselők is, akik a felszabadulás első pillanatától dolgoztak az újjáépítésen és az évtized végéig közszolgálatban álltak (pl. Morvay Endre alpolgármester, Kállay Albert tanácsnok stb.). A BVT V. B. elnöke 1951. június 28-án jelentést kért a kerületi vb elnököktől a lakosság hangulatáról. Csak a XXII. ker. Tanács V.B. elnökének jelentését ismerjük,amely szerint: „A lakosság érzi, hogy a kitelepítettek mint népellenes elemek megérdemelték sorsukat... Az érdekelt házakban az ottmaradt lakók hangulata: velünk szemben bizalmasak és közlik velünk, hogy a kitelepítettek hová mentették holmijukat. Általában átmentették minden holmijukat, mert üres lakásokat találtunk." A kitelepítési akció során felszabadult .lakások szétosztásának lebonyolítását a felsőbb szervek által meghatározott keretek alapján a BVT V. B. szervei intézték. Párt és állami funkcionáriusok, a honvédség tagjai, üzemi dolgozók részesültek a lakásokból. A lakások szétosztása sok nehézséggel járt, egy 1951. november 8-i, a belügyminiszterhez küldött jelentésből kitűnik, hogy a jelentés időpontjában, a kiutalás ellenére, kb. 700 lakás állt üresen ismeretlen okok miatt. Ezeket a lakásokat a BVT V. B. ekkor a kerületi tanácsok rendelkezésére kívánta bocsájtani. Mint a közölt iratból is kiderül, hogy a kiürített lakásokban maradt ingóságok leltározása a tanácsi megbízottak feladata volt, s az ingóságok a Bizományi Áruház Vállalat kezelésébe kerültek. Bár a rendelkezés körültekintően előírta a teendőket, ám ,,Az egy 24 órán belül történő feladat beindítását sem a Fővárosi Tanács, sem vállalatunk nem tudta kellőképpen megszervezni." — közölte 1952. december 27-én a Bizományi Áruház Vállalat, miután az 1953. júniusi MDP KV határozat után az 1034/1953. (VII. 26.) sz. MT határozattal a kitelepítést feloldották, és a kárt szenvedettek kártérítési igénnyel fordulhattak a hatóságokhoz. A BVT V. B. I. pénzügyi osztálya 1953. augusztus 3-i levelében ugyancsak a kitelepítés körülményeinek részletes leírásával hárította el az ingóságok ellenértéké-