": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Táncsics Mihály: Fővárosunk

polgárnak s hazafinak keblét lázítja fel. Talán soha nem volt még szerkesztő, ki nyomorultabban játszotta volna szerepét mint ő ; mert ha ő az 1847-et védte, a kormány óhajtása szerint : hatalmas észfegyverrel kellett volna mindazon intézmények mellett sikra szállnia, mik 47-ben léteztenek, mint : csak országgyűlésen törvényileg meg­állapított adó és újoncozás; ellenben egész lelkéből küz­dene azon önkényű. törvénytelen, intézkedések elleD, mik 47-ben nem voltának; mint pénzügyőrök, dohány mono­pol, zsandárgazdálkodás, bélyeg stb. De ha önök tanácsnok urak nern a kormány által kinevezett csupán hivatali gépek, eszközök, hanem a vá­rosi közönség által választott elöljárók, a városnak való­ságos hatósága volnának s az egész közönségnek többsége egyezett volna bele az aldunapart eladásába : az értelmi­ség óhajtása közvéleménnyé kezd emelkedni, miszerint minden tekintetben,legüdvösebb, ha az annyiszor emiitett aldunapart sétánnyá fog alakíttatni, mint (föltéve) raély­belátásu elöljáróknak az volna kötelességük, hogy a vá­rosi közönséget, a nagy sokaságot figyelmeztessék, hogy a dunaparti ügyben közvetve az egész ország érdekelve van, hogy ebben az országgyűlésnek kell döntenie, mert habár e part be volna építve amint nincs: a kisajátítási törvény erejénél fogva az ország az épületeket kisajátítva leromboltathatná, ha szükségesnek látná azok helyeit más üdvösebb célra fordítani. Ha valamely zsarnok például Napoleon Párizs fővá­ros fölött az ország dicsőítésére önkényleg intézkedhetik : még inkább teheti azt országgyűlés, mert ez törvényesen teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom