": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Táncsics Mihály: Fővárosunk

tését másokra, szakértökre bizzuk; de eleve kettőt javasolni bátorkodunk: egyike ez : a felséges magaslaton építendő várost középen keresztül vágó főutcának a Dunára néző végén egyfelől az országházat óhajtanok, avval szemben az utca másik sarkán lehetne a királyi lak. Másik ez : a négy följárás mindegyikénél legnevezetesebb őseink emlékszobrát óhajtanok emeltetni : mint Balambér, Avar és Almos, kik szittya őseinket három izben vezették e földre, a negyedik Etele. Szabályokra, tervre nem vonatkozva elmondunk némelyeket, mik a fővárosnak e budai részét önmagukban is rendkívül emelné, sőt nagyszerüsítenék is, ilyenek volnának a következők: 1- ször. A budai dunapartot a császárfürdötől a Gellérthegy tövéig fával beültetve sétánynyá kellene átvarázsolni. 2- szor. A Rudas- és Rácfürdőket az államnak kellene átvennie, hogy abban az ország minden részéből jövő szegényebb sorsú betegek külőmbség nélkül egészséges lakszobát jutányos díjért kaphatnának. Ez intézetben 7—

S száz lakszobának is kellene lennie. A természetnek z adománya ilyképen fordítva használatra, kimondhatlan .agy jótétemény volna kevésbé vagyonosak sokaságára lézve, ha meggondoljuk, hogy most e fürdők táján (ide rtve a Sárosfürdőt is) a betegek lakást vagy épen nem, '-agy csak rondát, egészségtelent, s drága áron kaphatnak, akkor az egészséges lakok, szobák rendelkezésükre állván készen, a dunaparti sétán az üde tiszta levegőt szívhatnák, s az egész városnak szépségeit megtekinthetnék , mert a jutányos lakás kedvező körülményeként szolgálna arra, hogy a fővárosban hosszabb ideig tartózkodhatnának,