": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Táncsics Mihály: Fővárosunk

15 nera benn marad, ráragad a tüdő külsejére, s évek folytán mindig több és több rakodik oda le, végre a vastaggá vált réteg rothadni kezd, és ettől a tüdő külseje is rothadásnak indul, és nincs semmiféle gyógyszer, mi által a rothadni kezdő anyagot a tüdő külsejéről el lehetne távolítani, mert tudnivaló: hogy a por nem csak ásványország"' hanem állati és növényországi finom részekből is áll, mik szükségképen rothadásba mennek át. De, ha e réteg nem rothadna is, ez által a finom piciny lyukak a tüdőn bedugulnak, a léiekzés mind inkább nehezedik, s végre megszűnik s be áll a halál. Ebből láthatni, s önként következik, hogy midőn tökéletesen tiszta légről van szó, olyat értünk alatta, mely a városi portól is egészen ment. Ki Pest utcái közöl a budai hegyekre megy, s ott mozog, sétál, ugy érzi magában, mintha ő testi és lelkileg megváltozott volna ; érzékei élénkebbek, lelkesedés szállja meg, s úgy tetszik neki, mintha ő ekkor minden jóra, szépre, nemesre fogékonyabb volna, mint otthon a város rekedt levegőjében. A boldog életnek leghatalmasabb tényezője a tökéletesen tiszta lég. Fővárosunk szépítését illető javaslataink lényege e kevés szóba van : összefoglalva minden intézkedés, ugy történjék, hogy azokból a lehető legtisztább légnek okvetlenül származnia kelljen.