A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

Operaház karnagya, Palettiello Antonio repülőszázados és Gautier Giancarlo sorhajóhadnagy, A Bizottság több alkalommal szót emelt a BNB-nál és a polgármesternél a volt olasz királyság tulajdonát képező javak lefoglalása és kiutalása ellen. (BNB iktatatlan ir. 1945. március-április) 1945. június 1-én a BNB főtitkársága 1585/1945. sz. alatt közölte, hogy „megbízza Budapesten a demokratikus gondolkodású olaszok által megválasztott Szabad Olaszország Antifasiszta Mozgalom Magyarországi Bizottságát (vezetőség: Rossi, Failoni, Ferrari), hogy ezen olasz állami és magánjavak, valamint gazdasági érdekek ideiglenes gondozását, őrzését és képviseletét elvállalja, addig, míg ezen tisztségével járó feladatokat és annak eredményét átadhatja a hivatalos olasz külképviseleti szerveknek." Ugyanezen szám alatt 1945. június 4-én a BNB titkárság felhívta a IV. és V. ker. Elöljáróság lakáshivatalait, hogy több meghatározott, az olasz állam tulajdonát képező helyiséget s annak berendezéseit adja át a Szabad Olaszország Antifasiszta Mozgalom Magyarországi Bizottságának. A Rossi Giovanni szerepével kapcsolatos kétségeket alátámasztja az Igaz Szó 1946. november 30-i számában „A budapesti olasz álkövet fantasztikus szélhámosságai" címmel megjelent tudósítás, mely beszámol Magyarországról történt megszökéséről, olaszországi letartóztatásáról és ezek okairól. 9. A BNB iktatatlan iratai között megtalálható a polgármester írásos előterjesztése, mely szerint az 1945. március 19-i ülésének 7. sz. határozatából az előzetes szóbeli megállapodásokkal ellentétben a törvényhatósági bizottság tanácskozási joggal bíró tagjai felsorolásából kimaradt a kerületi elöljárók elnöke s ezért javasolja e határozat megfelelő kiegészítését. A közigazgatási bizottság 1948. október 11-i ülésének határozata kimondotta, hogy javaslattal fordul a kormányhoz azért, hogy a 7460/1945. M. E. sz. rendeletnek a törvényhatósági bizottság tanácskozási joggal rendelkező tagjaira vonatkozó rendelkezése módosít— tassék oly módon, hogy ezek sorába a kerületi elöljárók is felvételt nyerjenek, annál is inkább, mert a fasisztajellegű 1930:XVIII. t. c. életbelépéséig is tagjai voltak. A 12.500/1948. Korm. számú rendelet alapján az 1949. február 23-i közgyűlésen vettek részt először a kerületi elöljárók. 10. A polgármester eredeti javaslatában az üzemi bizottság nem kapott szerepet. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a 2112/1945-1. sz. rendelet tartalmazta. 11. A polgármester írásbeli határozati javaslata a következő volt: a BNB „felhatalmazza a polgármestert, hogy az 1944. március 19. után megválasztott (behelyettesített) tanácsnokok választását (behelyettesítését) hatálytalanítsa akként, hogy a szóban forgó tisztviselőket igazolásuk esetén a polgármester tanácsnoki állásukba újabb választás (behelyettesítés) mellőzésével visszahelyezheti." (BNB iktatatlan ir. 1945. március.) Az erre vonatkozó rendelkezéseket az 1945. március 29-én kiadott 2113/1945-1. sz. polgármesteri rendelet tartalmazta (F. K. 1945. május 1.). Erre is vonatkoznak a polgármester 8860/1945-1. sz. rendeletének rendelkezései. 12. Már a BNB 1945. február 16-i 7. sz. határozata alapján Muhoray Elemér kapott megbízást a Munkás Színházak vezetésére. A színházak megnyitásáról nincs adat. 1945. augusztus 2-án a Színészek Szabad Szakszervezete azzal a javaslattal fordult a Művészeti Tanácshoz, hogy a Muhoray Elemér számára kiadott megbízás visszavonása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. A Magyar Művészeti Tanács még ugyanezen a napon ilyen értelmű javaslattal fordult a polgármesterhez (223.115/1945-XI). 13. A további fejleményekről nem áll adat rendelkezésre. A későbbiekben, a népbíráskodásra vonatkozó kormányrendelet szerint a népbírósági tanácsok felállításának elrendelése az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozott. 14. A gyűlés megtartásáról a korábban megtartott pártközi értekezlet döntött és már március 26-án bejelentették. (Szabadság, 1945. március 26.) Ezen a gyűlésen választották meg Budapest képviselőit az ideiglenes nemzetgyűlésbe. Az elnöki tisztet Kiss Károly töltötte be, a pártok valamint a szakszervezetek nevében Oltványi Imre, Kállai Gyula, Darvas József, Szakasits Árpád, Supka Géza, Török János szólalt fel. A Sportcsarnokon kívül rekedt dolgozók előtt Vas Zoltán, Szakasits György, Némethy Jenő és Somogyi Imre beszélt. (Szabadság, 1945. április 3.) A megválasztott képviselők névsorát 1. Források Budapest Múltjából IV. 64. old. 15. L. ezzel összefüggésben a 28. sz. dokumentum 100-101., valamint a 31. sz. dokumentum 128. oldalát.