A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

ELNÖK helyesli a két hozzászólást és rámutat arra, hogy a földreform az ezer éves magyar történelem legnagyobb eseménye ... Ebben a siket rádió és újság nélküli világban a visszhangja nem oly nagy, mint megilletné . .. Tennivaló: habozás nélkül sietni az ipari termelés megindításával és a szükséges áruk odajuttatásával a nép segítségére. Ez a város és falu újra találkozásának első programpontja. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB Kállai Gyula felhívását és javaslatát tudomásul vette. [XXIV/24.-1945. BNB.] ELNÖK, más indítvány nem lévén, az ülést bezárja. Tisztázat 1. Ma Miinnich Ferenc utca. 2. Rosmayer Antal nevét később Bán Antalra változtatta. 3. A pártközi értekezlet időpontja nem ismeretes. A Szabadság 1945. március 26-i számában a következő hír jelent meg: „A törvényhatósági bizottság megalakulásával átalakult a Budapesti Nemzeti Bizottság is. A jövőben nem tartanak ötösbizottsági ülést, ehelyett minden héten egyszer összes ülés lesz. Az összes ülés tagjainak száma az eddigi negyven helyett tizennyolc. A létszámban minden párt három taggal szerepel. így a szakszervezetek és a Polgári Demokrata Párt is ..." A tisztségekre való jelölés viszont - a BNB iktatatlan iratai között található meghívó szerint - az ülés kezdete előtt történt, amikor a pártok és a szakszervezet 1—1 képviselőjének kellett megjelennie. Ugyanakkor március 28-án ülést tartott az MKP és SZDP összekötő bizottsága is, s megállapodtak abban, hogy elnöknek Szakasits Árpádot, titkárnak Kállai Gyulát javasolják. (PI. Arch. 274. f. 7-186. őe.) L. még a Függelék III. 4. sz. dokumentumát. 4. Az MKP és SZDP összekötő bizottsága 1945. március 28-i ülésén kimondotta, hogy a BNB ülésén erre vonatkozó javaslatot terjesztenek elő. (PI. Arch. 274. f. 7-186. őe.) 5. Az országos újjáépítési kormánybiztos 1945. április 1-én adta ki a 2/1945. sz. rendeletét a közmunkakötelezettségről a tárgyalt alapelveknek megfelelő tartalommal. (F. K. 1945. április 10.) A rendelet azokra a 18-60 éves férfiakra és 18-42 éves nőkre, akik közvetlenül nem vesznek részt a kialakításra kerülő közmunkarendszerben, 4—5 napi közmunkaváltságot rótt ki, s a megváltás havi összegét differenciáltan — 32 és 1000 pengő közötti összegben - állapította meg. E rendelet végrehajtására a polgármester kiadta a 41/1945. sz. rendeletét. (F. K. 1945. április 17.) L. Az 1945. június 6-i ülés 3. sz. határozatát. 6. A napirendre vonatkozó javaslat is az MKP és SZDP összekötő bizottságának 1945. március 28-i ülésén született, a két munkáspárt képviselői ennek értelmében tették meg javaslataikat. (PI. Arch. 274. f. 7-186. őe.) Az igazoló bizottságok működésére vonatkozó rendelettervezetre 1. a 28. sz. dokumentum 102-103. oldalát. A népbíráskodásról szóló 81/ 1945. M. E. sz. rendelet a Magyar Közlöny 1945. február 5-i számában jelent meg. Ries István tervezete nem került a BNB későbbi ülésén tárgyalásra. Ries Istvánnak „A szociáldemokrácia és a nemzeti bizottságok" című írásából (Függelék III. 9.) azonban megállapítható, hogy a tervezet elkészült, a kormány azt el is fogadta. Ez a módosító rendelet 1440/ 1945. M. E. szám alatt jelent meg. (M. K. 1945. május 1.) 7. Miután Szakasits Árpád korábban nem vett részt a BNB munkájában, az erre vonatkozó határozatokat nem ismerhette. Megjegyezzük, hogy a kormány 8840/1945. M. E. sz. rendelete (M. K. 1945. okt. 2.) kimondotta, hogy a BNB 1945. március 7-i határozata alapján megalakított Országos Szövetkezeti Tanácsot a megalakításig visszaható erővel elismeri és ennek folyományaként elrendeli, hogy az Országos Szövetkezeti Tanácsot első ízben már meglevő testület tagjaiból kell a rendeletnek megfelelő kiegészítéssel megalakítani (a rendelet a négy párt és a szakszervezetek 2-2 kiküldöttje mellett a Magyar Parasztszöi vétség, a mezőgazdasági, a fogyasztási és hitelszövetkezeti központok l-l kiküldöttjével bővítette a Tanácsot). 8. Az iratokból nem állapítható meg pontosan, hogy milyen helyiség kiutalására vonatkozott a Bizottság kérelme. A Szabad Olaszország Mozgalom Magyarországi Bizottságnak elnöke Rossi Giovanni volt, tagjai: Ferrari Leopoldi munkás, Failoni Sergio a Magyar