A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

Oetl-Pálffy Dénes, dr. Rácz Jenő, Fenyő Miksa, Ullmann György, Jendrassik György, stb. (mint tagok összesen 12 személy) szerepelnek. (Uo.) Az OGT felállításáról intézkedő 751/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 1945. április 22.) „a gazdasági élet országos kérdéseiben véleményező és javasló hatáskörrel" ruházza fel a testületet. A 16 tagból az MKP, az SZDP és az FKP 2-2, az NPP és a PDP l-l tagot, a többi nyolcat a Szakszervezeti Tanács és más érdekképviseletek delegáltak. A pénzügyminiszter 12/1945. res. sz. a miniszterelnökhöz intézett bizalmas levelében azt javasolta, hogy a kormány Budapestre költözése után emeljék fel a tagok számát, úgy, hogy az érdekképviseletek egyenlő számban jussanak képviselethez a pártokkal. (Mt. Titk. Irattára. Mtj. 1945. április 18-19.) A minisztertanács a javaslatot elfogadta. E levél alapján jelent meg az 1159/1945. M E. sz. rendelet, amelynek értelmében 13 tagot az öt párt és a Szakszervezet delegált, ugyanakkor képviselethez jutott az Ipartestületek Országos Központja, a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetsége, stb. (M. K. 1945. április 28.) Az OGT-ben az MKP-t Révai József és Gergő Zoltán, az SZDP-t Bán Antal és Faragó László, a Szakszervezeti Tanácsot Kossá István, József Károly és Malasits Géza, a PDP-t Baranyai Lipót, a MNB-t Oltványi Imre (FKP), a Pénzintézeti Központot Markovits Jenő (MKP), a GYOSZ-t Knob Sándor, a TÉBE-t Bessenyei Ferenc, a Kereskedelmi és Iparkamarát Makay Miklós, a Kisiparosok és Kiskereskedők Szervezetét Jászi Ferenc (MKP), a KOKSZ-t Markovits László (SZDP), az Országos Földbirtokrendező Tanácsot Veres Péter képviselte. (Szabad Nép 1945. április 29.) Az FKP képviselője Tildy Zoltán és Neuhausz Ferenc, a Parasztszövetségé Nagy Ferenc volt. (Kis Üjság 1945. május 3.) A Tanács május 4-én tartotta alakuló ülését, elnökévé Oltványi Imrét, alelnökeivé Bán Antalt és Kossá Istvánt választották (Szabadság, 1945. május 5.), főtitkára Antos István dr. lett. (Kis Üjság, 1945. május 3.) 2. Az ülésen egyébként megállapodtak a pártok által kijelölt tagok névsorában is. (Népszava, 1945. március 7.) A pártközi értekezletre március 14-én került sor, ezen a törvényhatósági bizottság elnökéül Szakasits Árpádot, alelnökül Cseh-Szombathy Lászlót és Gerő Ernőt, a jegyzői tisztségre Borbély Mihályt és a PDP képviselőjét fogadták el. (A május 16-i tényleges alakuló ülésen mindössze annyi változás történt, hogy Gerő Ernő helyett Rajk László lett az egyik alelnök, s jegyzővé Tábori Jánost választották.) (Szabadság, 1945. március 16.) A pártközi értekezlet a törvényhatósági bizottságba a következő közéleti személyiségeket hívta meg: Bölöni György, Károlyi Mihály, Moór Gyula, Szent-Györgyi Albert, Szekfű Gyula. L. még az 1945. március 19-i ülés 7. sz. határozatát. 3. A március 15-i ünnepségek az eredeti tervtől eltérően zajlottak le. A központi ünnepségre a Magyar Színházban került sor, ahol ünnepi műsor keretében a pártok vezetői mondtak beszédet, majd megkoszorúzták a Petőfi szobrot. A kerületi ünnepélyeket a főváros különböző filmszínházaiban (Corvin, Uránia stb.) rendezték meg. (Szabadság, 1945. március 17. ill. 19.) 4. Az antifasiszta kiállítás megrendezését a BNB ötös bizottsága valószínűleg a február 24-i ülésen engedélyezte Tamássi Zoltán grafikusművész előterjesztése alapján. A javaslaton levő feljegyzés szerint a BNB a kiállítás megrendezésére a megbízást kiadta, de arra Tamássi Zoltán szóbeli közlése szerint - nem került sor. (BNB iktatatlan ir. 1945. február) 5. Bárdos Artúr 1945. március 7-én válaszolt a BNB felszólítására és aggályait fejezte ki az eredetileg filmszínház céljára épült Madách Színház épületével kapcsolatban. Jólesően vette viszont tudomásul, hogy a színművészeti ötös bizottság - tudtán kívül - a Belvárosi Színház engedélyét kérte számára. „Magam részéről a Belvárosi Színházat szívesen feltámasztanám, mert helyét tudom Budapest művészeti életében..." (BNB iktatatlan ir. 1945. március) 1945. március 9-én a Színművészeti Szaktanács nevében Both Béla, Gobbi Hilda és Major Tamás közölte a BNB-vel, hogy fenntartják a Belvárosi Színház engedélyére vonatkozó eredeti javaslatot. (Uo.) L. még az 1945. március 16-i ülés 5. sz. határozatát. 6. A polgármester 1945. január 23-án Sári Ignác építészmérnököt bízta meg a főváros helyreállítási és újjáépítési munkáival. A határozat alapjául szolgáló indítványt Fischer József, az FKT elnöke terjesztette a BNB elé, miután a polgármesterrel március 4-én megbeszélést folytatott a két hivatal ellentétes, az újjáépítést akadályozó intézkedéseiről. (Fischer József 1945. március 5-i levele a BNB főtitkárához. BNB iktatatlan ir. 1945. március) A polgármester 1945. március 17-én Sári Ignácot megbízatása alól felmentette. 7. A bérleti szerződést az eddigi bérlővel, Fényes Györggyel - aki azt ellenforradalmi érdemei jutalmául kapta - megszüntették. Göndör Ferenc társa Árvái Rezső volt. (Népszava, 1945. március 9.)