A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
XV/6.-1945. BNB. A Budapesti Nemzeti Bizottság Bechtler Péter alpolgármester jelentését a törvényhatóság alakulásáról tudomásul vette. Az összeférhetetlenség tekintetében úgy dönt, hogy a fővárossal anyagi kapcsolatban álló vállalkozó a törvényhatósági bizottságnak tagja nem lehet, közüzemi munkás és közüzemi tisztviselő beválasztható. Közigazgatási tisztviselő választhatóságának eldöntését a Budapesti Nemzeti Bizottság a pártokra bízza. 4 BNB Határozatai 1945. Nyomtatvány 1. Az MKP és az SZDP közös bizottságának 1945. február 20-i ülésén elhatározták, hogy a az igazoló bizottságok megalakítására, a BNB-ban javaslatot tesznek. Kimondották, hogy a Szaktanács az illetékes szakszervezetekkel együtt tegyen megfelelő intézkedéseket arra, hogy olyan üzemekben, ahol ismert nyilasok vannak, azokat még az igazoló bizottság döntése előtt eltávolítsák állásukból. (PI. Arch. 274. f. 7-186. őe.) A BNB ötös bizottsága maga is hozott ilyen értelmű határozatokat. 1945. március 1-én például Dorogi Farkas Ákost - aki Magyarország német megszállása után lett a főváros polgármestere - függesztette fel állásából. A polgármesternek a BNB határozata alapján 1945. március 6-án kiadott első (955/1945-1. sz.) rendelete több mint száz fővárosi alkalmazottat függesztett fel állásából. 1945 májusáig 36 ilyen jellegű rendelet kibocsátására került sor. A magánvállalatoknál és egyéb intézményeknél folytatott igazoló bizottsági eljárásra vonatkozóan 1. az 1945. március 2-i ülés 13. sz. és a június 13-i ülés 4. sz. határozatát. 2. E követelés szerepel az MKP KV 1945. február 23-i üléséről kiadott közleményben, az SZDP fővárosi és környéki pártszervezetei értekezletének 1945. február 26-i határozatában, melyet megküldöttek a miniszterelnöknek és támogatás céljából a BNB főtitkárságának. E követelés jegyében közölt vezércikket a debreceni Néplap 1945. február 24-i száma is. A BNB határozatára a miniszterelnök 1945. március 5-én 486/1945. M. E. szám alatt válaszolt. Közölte, hogy a kormány Budapestre való átköltözését már hetekkel azelőtt elhatározta, s ennek végrehajtására a szükséges kezdeményező lépéseket megtette. A levél szerint az iparügyi miniszter már egy hete állandó jelleggel Budapestre tette át székhelyét, március 3-tól Kovács Béla belügyi államtitkár is az államtitkárét meghaladó hatáskörrel Budapestre költözött, s még a héten követni fogja őket a kultuszminiszter. „Azok a minisztériumok azonban - folytatódik a levél -, amelyeknek közvetlen érintkezése van az Ellenőrző Bizottsággal, természetesen nem mozdulhatnak Debrecenből, amíg maga az Ellenőrző Bizottság is székhelyét Budapestre át nem teszi." A kormány Budapestre való átköltözése végülis 1945. április 11-ig elhúzódott. 1945. április 11-én a budapesti miniszterelnökségi palotában megbeszélést tartottak, a minisztertanács első budapesti ülése 1945. április 18-19-én volt. (Mt. Titk. Irattára. Mtj. 1945.) A BNB és a polgármester 1945. április 13-án a Városházán fogadta a kormány képviselőit s április 22-én ebből az alkalomból díszelőadást rendezett az Operaházban. L. még az 1945. április 11-i ülés 5. sz. és az április 18-i ülés 3. sz. határozatát. 3. A konstitúció-tervezetet nem sikerült megtalálni. A BNB több alkalommal napirendre tűzte a tervezet vitáját, de erre a konkréten megjelölt április 18-i, illetve 25-i üléseken nem került sor. A BNB 1945. június 16-ára kerületközi nemzeti bizottsági ülés napirendjére is kitűzte a konstitúció-tervezet (illetve annak IV. pontja) megvitatását, de az ülést végül is későbbi időpontra halasztották. (BNB iktatatlan ir. 1945. június) A nemzeti bizottságok működésére készült szabályzat-tervezeteket a Függelék III. részében közöljük. 4. Az ülésről a Szabadság 1945. február 28-i száma közölt tudósítást (Függelék I. 4. sz.), azonban ebből nem állapítható meg pontosan, hogy a hiányzó 3. és 5. sz. határozat mire vonatkozott. Feltételezhető, hogy március 15-e megünneplésére (1. még az 1945. február 28-i ülés 8. sz. határozatát), esetleg a budai nemzeti bizottságokra illetve a Buda és a Pest közötti kapcsolatok kiépítésére (a BNB iktatatlan iratai között található egy március 2-i keltezésű megbízólevél másolata, mely szerint Nagy Ernőt bízták meg a budai kerületi nemzeti bizottságokkal való összeköttetés megteremtésével és fenntartásával). Biztos, hogy külön határozat foglalkozott a BNB által kibocsátott kiáltvánnyal. (L. erre vonatkozóan is a Függelék I. 4. sz. dokumentumot.) Az ezzel kapcsolatos javaslatot az MKP és SZDP közös bizottságának 1945. február 20-i ülésén fogadták el. (PI. Arch. 274. f. 7-186. őe.)
