A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

2. A BNB által megszervezett Népbíróság 1945. február 3-án tartotta első tárgyalását, melyen a távollevő Haynal Alajos vezérőrnagy, valamint Rotyis Péter főtörzsőrmester és Szívós Sándor szakaszvezető ügyét tárgyalta s kötél általi halálra ítélte őket. Kegyelmi kérvényüket a Nemzeti Főtanács jogkörét gyakorló BNB elutasította, Rotyis Péteren és Szívós Sándoron az ítéletet február 4-én nyilvánosan az Oktogon (ma: November 7.) téren végrehajtották. Ez volt az első népbírósági ítélet hazánkban. A Szegedi Nemzeti Bizottság 1944. december 13-án határozatot hozott a Népbíróság felállítására, a kidolgozott rendelet január 9-én jelent meg. (Felszabadulás, 1944. szeptember 26—1945. április 4. Dokumentumok. Szikra. 1955. 193. o.) A Népbíróság felállítására csak később került sor, a kormány rendelete is csak február 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A BNB négy tagú bizottságot (tagjai dr. Hubert Gusztáv, dr. Major Ákos, dr. Némethy Jenő, dr. Ries István) küldött ki öt népbírósági tanács megszervezésére. E bizottság február 19-én kijelölte az első négy tanács vezető bíráját, a népügyészség vezetőjét és népügyészeit. A népbírósági tanácsokba a négy párt és a szakszervezet 2—2 tagot delegált. L. még az 1945. február 16-i ülés 6. sz. határozatát. 3. A Szakszervezeti Tanács 1945. február 7-i ülésén bejelentették, hogy az üzemi bizottságokra vonatkozó szabályzat a BNB határozata alapján elkészült. (SZKL. SZOT 1. f. 2. es. 1. őe.) Adataink szerint a „Működési szabályzattervezet" Budapest több üzemébe eljutott és az üzemi bizottságok megválasztásának és működésének alapjául szolgált. A dokumentumot közli „Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért 1944-1948." című kiadvány (Budapest, Táncsics Könyvkiadó 1966. 206-207. o.). Az üzemi bizottságokra vonatkozó 50 100/1945. Ip. Min. sz. kormányrendelet 1945. február 15-én került kiadásra (M. K. 1945. február 18.). 4. A határozat végrehajtása elhúzódott, csak 1945. május 28-án intézkedett a polgármester a rehabilitációs bizottság felállításáról. A bizottság Bechtler Péter alpolgármester elnöklete alatt jött létre, tagjait is a polgármester nevezte ki. A kormány a M. K. 1945. február 27-i számában tette közzé 285/1945. M. E. sz. rendeletét a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elítéltek, illetve hátránnyal sújtottak rehabilitálásáról. E rendeletet a polgármester 1945. március 23-án az 1657/1945-1. sz. rendeletével ugyan tudomásul vette, de semmiféle intézkedést nem tett. Időközben a BNB határozata is feledésbe merülhetett, erre mutat a BNB 1945. március 19-i ülésének 10. sz. határozata is. L. még az 1945. április 11-i ülés 8. és az 1945. június 13-i ülés 7. sz. határozatát. 5. L. még az 1945. január 31-i ülés jegyzőkönyvét. 6. L. ezzel összefüggésben a Függelék I. 2. sz. iratát. A Nemzeti Segély február első napjaiban megkezdte működését mint erről a Szabadság február 9-i száma tudósít. Március 4-én elindult vidékre az első gyermekvonat, mely 1000 budapesti gyermeket vitt Szegedre. (Szabadság, 1945. március 6.) Március végén a szervezet elnöksége határozata alapján a budapesti központ a vidéki szervezetek megbízottainak bevonásával országos központtá alakult. A Nemzeti Segély 1948-ban beolvadt a Magyar Vöröskeresztbe. 7. Nem volt pontosan megállapítható, hogy e határozat melyik párt felvételi kérelmével kapcsolatban született. 1945. január-február havában több párt (PDP, Magyar Köztársasági Párt, Keresztény Női Tábor stb.) jelentette be működésének megindítását és kérte felvételét a BNB-ba. Ezek egyikén-másikán nincs keltezés sem. Vázsonyi Endre a PDP budapesti „alakulóban levő vezetősége" nevében intézett hasonló értelmű bejelentést az ötös bizottsághoz kelet nélkül, s a beadványban „ismételt bejelentést" említ. (BNB iktatatlan ir. 1945. február) Más források szerint a PDP budapesti vezetősége csak február 2-án alakult meg. (Izsák Lajos: A Polgári Demokrata Párt 1944-1945-ben. Párttörténeti Közlemények. 1974: 3. sz.) A PDP-nak a BNB-ba történő felvételével kapcsolatban 1. még az 1945. február 9-i ülés 10. sz. határozatát. Bródy Ernő nevével csak a március 28-án újjáalakult BNB tagjai közt találkozunk. 8. A BNB felszólítására február 3-án a hercegprímás nevében az érseki biztos azt válaszolta, hogy a katolikus egyház - miután pártok felett áll - nem fogadja el a meghívást és a keresztény irányzatú pártokra bízza a katolikusok képviseletét. Az evangélikus egyház - Raffay Sándor püspök február 2-i levele szerint - Kemény Lajos esperest jelöltei a nemzeti bizottság tagjául. A Magyarországi Unitárius Egyház február 9-én kérte, hogy képviselőjét vegyék fel a BNB tagjai közé. A Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége február 15-i keltezésű levelében ugyancsak kérte két kiküldöttjének behívását a nemzeti bizottságba. (BNB iktatatlan ir. 1945. február) Az egyházak képviselőinek a BNB-be történő behívásáról nincs adat. 9. L. az 1945. február 9-i ülés 15. sz., valamint a február 28-i ülés 3. sz. határozatát. 3 A Budapesti Nemzeti Bizottság 23