A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
4. A BNB még 1946. április 2-án és a 124/1946. BNB. számú, 1946. július 19-i keltezésű meghívó szerint 1946. július 25-én tartott ülést. Utóbbi jegyzőkönyve nem maradt fenn, a meghívó szerint a stabilizáció kérdésével foglalkozott. Az Országos Nemzeti Bizottság 1947. június 6-án újjáalakult és az év folyamán még három alkalommal ülést tartott. 5. A B-listát mint kormányprogramot Nagy Ferenc miniszterelnök jelentette be 1946. február 8-i bemutatkozó beszédében. 6. A szövegből kitűnően ekkor Bechtler Péter vezette az ülést. 7. L. az 1946. április 2-i ülés 4. sz. határozatát. A kormányhoz intézett feliratot 3180/1946. sz. alatt 1946. február 18-án küldöttek el. Ebben a határozat szövege kiegészült a következő mondattal: „A Budapesti Nemzeti Bizottság kívánatosnak tartja a fenti tárgyban a Miniszterelnök úr tárcaközi értekezletet hív össze, amely hivatva lesz a bürokrácia racionalizálásával kapcsolatos alapelveket megállapítani, a létszámcsökkentés, valamint az elbocsátott alkalmazottak végelbánása módozatait kidolgozni és mindezekben a demokratikus szempontok érvényesülése felett őrködni." A felirat utal arra, hogy e tárgyban a BNB-hoz számos kerületi és vidéki nemzeti bizottság, valamint fővárosi üzem munkássága (a felirat többet felsorol) juttatott el memorandumot. A főváros polgármestere az úgynevezett B-lista rendelet megjelenése előtt 1946. március 4-én rendeletet adott ki, melyben kimondotta, hogy mindazokat a fővárosi alkalmazottakat, akikkel szemben az igazoló bizottságok feddésnél súlyosabb határozatokat hoztak, továbbá azokat, akik a rendelet kiadásáig még szolgálattételre nem jelentkeztek és az igazolási eljárás lefolytatását sem kérték, 1946. március végével elbocsátja. A Szabad Nép 1946. március 6-án „Azonnali hatállyal felmentettek állásából 3000 reakciós fővárosi alkalmazottat" címmel közölte a rendelet hírét és Kővágó József polgármester nyilatkozatát, amelyben többek között a következőket állapította meg: „A főváros az élen kíván járni az ország demokratikus fejlődésében. Ezért teljesítette a főváros a nép követelését." Katona János alpolgármester hozzáfűzte: „A dolgozó tömegek tüntető megmozdulása eredményezte, hogy a főváros elsőnek kezdheti meg tisztviselői karának a reakciósoktól való megtisztítását. Örömmel nyugtázzuk, hogy a polgármester engedett a tömegek követelésének és örömmel, de további követeléseink hangsúlyozásával támogatjuk munkájában. Álláspontunk, hogy a demokrácia minden ellenségét az igazolásra és párttagságra való tekintet nélkül el kell távolítani." A törvényhatósági bizottság 1946. március 27-i ülésén Földes Mihály törvényhatósági bizottsági tag rámutatott arra, hogy a rendelet bizonyos vonatkozásban zavart keltett, mert ennek alapján az igazolási eljárás során ügyeskedő reakciós tisztviselők a helyükön maradhattak, míg az igazolási eljárásban járatlan munkások szigorú büntetésben részesülve most elbocsátásra kerültek. A belügyminiszter 177.154/1946—111/10—2. sz. rendelete a polgármesteri rendeletet azzal hagyta jóvá, hogy az elbocsátott fizikai munkásokat személyes elbírálás alapján a szolgálatba vissza kell helyezni. 8. A 8920/1948. Korm. sz. rendelet kimondotta, hogy ha az Elhagyott Javak Kormánybiztosa valamely elhagyott jószágot használatra adott át, az bérbeadásnak minősül; hogy a tulajdonosnak elismert személy a bérleti jogviszonyt hat hónapnál nem rövidebb időre szóló felmondással szüntetheti meg, de a pénzügyminiszter a bérlő indokolt kérelmére a bérleti jogviszony felbontását legkésőbb 1949. december 31-ig megtilthatja. Kimondotta továbbá, hogy a bérlő bejelentheti, hogy a birtokában levő ingóságot meg kívánja váltani, s indokolt esetben a pénzügyminiszter mindkét fél szociális viszonyaira, valamint az ingóságnak a megváltási szándék bejelentésekor fennálló értékére figyelemmel állapítja meg a megváltási öszszeget és a fizetés módozatait. 1946. július 29-én adta ki a kormány a 7380/1946. M. E. sz. rendeletét a felszabadulás után közszolgálatba lépett alkalmazottak szabadpályán eltöltött idejének beszámításáról. (M. K. 1946. július 31.). Ez lehetővé tette az állami közszolgálati alkalmazottaknak a demokráciáért^ kifejtett munkásságuk és megfelelő szaktudásuk alapján a szabadpályán eltöltött idő egészének vagy egy részének a szolgálati időbe való beszámítását. A rendelet a beszámítható idő maximumát 20 évben határozta meg. 9. A határozat végrehajtására tett intézkedésekről nincs tudomásunk. 10. A főváros már 1946-ban megkezdte a centenáriumi ünnepségek előkészítését. A törvényhatósági bizottság 1946. október 30-án határozatot fogadott el, melyben az 1948-1949-es esztendőknek „Szabadság-évek" névvel való elnevezését javasolta. A centennáriumi ünnepségek szervezésében az Országos Nemzeti Bizottság játszott elsődleges szerepet. Felhívást bocsátott ki az 1848-49-es emlékek felkutatására, Bem, Kossuth, Táncsics emlékünnepségek megszervezésére stb.
