A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Szerkesztői tájékoztató

vezetet pártközi értekezlet vitassa meg. A pártközi értekezletre március 19-én került sor Debrecenben és az ott folytatott vitáról készült „Feljegyzést" teljes terjedelmében közöljük. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár a Minisztertanács 1945. március 19-i ülésén, a pártközi értekezletről tartott beszámolójában közölte, hogy a pártok vezetőivel arra a megállapodásra jutottak, hogy: „ők (a pártok) fognak egyelőre odahatni, hogy a működésükben rendellenességek ne forduljanak elő s ezért pillanatnyilag rendeleti úton való szabályozás nem lesz".

3 Miklós Béla miniszterelnök nem mulasztotta el, hogy ezen ülésen ismételten kitérjen az úgynevezett renitenskedőkre. Dalnoki Miklós Bélát a pártközi értekezlet nem elégítette ki, mert a Minisztertanács első budapesti ülésén, 1945. április 18-án bejelentette, hogy: „a nemzeti bizottságok részére se rendeletet, se körlevelet nem adnak, hanem csak irányelveket és a pártokat is fel fogják kérni, hogy azt jegyzőkönyvileg ismerjék el".

4 El is készült egy tervezet, amely az „Irányelvek" címet viseli és „Az Ideiglenes Kormány tervezete a nemzeti bizottságok egyöntetű működésének szabályozásáról" alcímmel van ellátva. E tervezetet a Függelékben ugyancsak közreadjuk.

5 Mindezek ismeretében lehetetlen összefüggést nem látni a nemzeti bizottságokról általában folytatott vita és az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökével többször szembehelyezkedő BNB átalakítása, az ötös bizottság megszüntetése között. Arra a kérdésre, hogy a demokratikus pártok, elsősorban az MKP, miért engedtek ebben a kérdésben a miniszterelnöknek, más elképzelés előtérbe kerülésében találhatjuk a magyarázatot. Az MKP már január óta szorgalmazta egy országos vezető szerv, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Vezérlő Bizottságának létrehozását. Ez az elképzelés Rákosi Mátyásnak február 10-i, a Néplapban megjelent és a Függelékben közölt cikkében a nyilvánosság elé is került.

6 Miután a BNB egyben a négy koalíciós párt közötti kapcsolat formáját is jelentette - munkájában az első időszakban a pártok magas szintű vezetői vettek részt -, e szerv megalakítására nem került sor. Ezen kívül pártközi tárgyalások folytak Debrecenben is az ott tartózkodó pártvezetők között, Budapesten pedig működött a két munkáspárt összekötő bizottsága. Az MKP a MNFF Vezérlő Bizottságának megalakítására vonatkozó javaslatát megismételte a március 19-i pártközi értekezleten, de a feljegyzés szerint erre csak az SZDP reagált, képviselői az országos nemzeti bizottság megalakítását kívánták.

7 Dalnoki Miklós Béla is megemlítette a MNFF Vezérlő Bizottságának várható megalakítását 1945. április 11-én, a kormány Budapestre költözése alkalmából a Szabad Népnek adott nyilatkozatában.

8 Dalnoki nyilatkozatából és a Szabad Nép 1945. április 20-i vezércikkéből, valamint Tildy Zoltánnak a Független Kisgazdapárt intéző bizottsága ugyancsak április 20-i ülésén tett bejelentéséből kitűnik, hogy a nemzeti bizottságokról március 19-én folytatott vita után a pártok megegyezésre jutottak a Vezérlő Bi3. Mt. Titk. Irattára Mt. jkv. 1945. március 19. 4. Uo., április 18—19-i ülés. 5. Függelék III. 6. sz. irat. 6. Függelék III. 2. sz. irat. 308. old. 7. Függelék III. 3. sz. irat. 309. old. 8. Függelék III. 5. sz. irat. 313. old. 2 A Budapesti Nemzeti Bizottság 7