A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
tók. A vonatkozó szakasz szövege a következő: „Aki valamely vállalat (üzem) által foglalkoztatott magánalkalmazottal szemben igazolási eljárásban az igazolóbizottság, vagy népbíróság tagjaként a határozathozatalban részt vett, abban az évben és az azt követő két év alatt ahhoz a vállalathoz (üzemhez) alkalmazottként felvenni nem lehet, kivéve, ha az őt kiküldő párt, illetőleg az Országos Szakszervezeti Tanács alkalmaztatásához közérdekből hozzájárul." Kiegészítésül megállapítja, hogy az idézett szakasz nem vonatkozik a közalkalmazottak igazolásában résztvevőkre. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság tudomásul veszi a tisztifőügyész bejelentését a készülő igazolási rendelettel kapcsolatban. [XXXII/4.-1945. BNB.] ELNÖK - több tárgy nem lévén — az ülést bezárja. Tisztázat 1. A Szovjetunió több alkalommal juttatott élelmiszert Budapest népének. Csernisov tábornok, Budapest katonai parancsnoka február első napjaiban átadta a polgármesternek a Vörös Hadsereg főparancsnokságának értesítését 200 tonna liszt és 200 tonna árpa juttatásáról. (Szabadság, 1945. február 3.) Az itt említett élelmiszersegélyt a törvényhatósági bizottság 1945. június 20-i közgyűlésén jelentette be Vas Zoltán polgármester. A Szovjetunió 1800 vagon búzát, 140 vagon húst, 110 vagon cukrot és 90 vagon sót adott át. (Az erről szóló jegyzőkönyvet közli a „Források Budapest múltjából" című kiadvány IV. kötete.) A polgármester közölte, hogy ez a segítség lehetővé teszi az eddigi napi 10 dkg-os kenyérfejadag felemelését. Az 1945. juniús 21-én kiadott K-966/1945-VIII. sz. rendelet (F. K. 1945. június 30.) 1945. június 25-től kezdődően a nehéz testi munkások fejadagját napi 50 dkg kenyérben, 3 dkg húsban és 2,5 dkg cukorban állapította meg. A legalacsonyabb fejadag napi 20 dkg kenyér, 1,5 dkg hús és 1,5 dkg cukor volt. 2. A felhívás megjelent a napilapokban, a Szabad Nép 1945. június 28-i száma vezércikkben méltatta a felhívás jelentőségét. 3. Az MKP debreceni Központi Vezetősége azt javasolta a Függetlenségi Front pártjainak, hogy mondjanak le a külön ifjúsági szervezetekről és egységes demokratikus ifjúsági szövetséget hozzanak létre. A javaslat alapján 1944 decemberében Debrecenben megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. A Nemzeti Parasztpárt kezdetben bekapcsolódott a MADISZ szervezésébe. Az SZDP 1945 márciusában úgy döntött, hogy külön ifjúsági szövetséget létesít Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) elnevezéssel. Hasonlóan járt el a Független Kisgazdapárt, majd a Nemzeti Parasztpárt megváltoztatva korábbi álláspontját, ugyancsak önálló ifjúsági szervezetet alapított. 4. 1945. február 26-án adta ki a kormány az 530/1945. M. E. sz. rendeletet (M. K. 1945. március 17.) a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről. A végrehajtásról intézkedik a kormány 1945. április 23-án az 1330/1945. M. E. sz. rendelete (M. K. 1945. május 1.), amely felkérte a nemzeti bizottságokat is az akció támogatására. A polgármester 1945. május 9-én a 350.884/1945-IV. sz. alatti határozatát (F. K. 1945. május 19.) megküldte a Budapesti Nemzeti Bizottságnak és a kerületi nemzeti bizottságoknak. Ennek kapcsán adta ki a BNB ezen felhívását. Mint a felhívásból kitűnik, ekkor már megjelent a fasiszta szellemű és szovjetellenes könyvek, filmek és zeneművek első két jegyzéke (M. K. 1945. június 17. és 1945. június 23.). A további jegyzékek közzététele elhúzódott, végül még két jegyzék kiadására került sor. L. még az 1945. augusztus 1-i ülés 2. sz. határozatát.
